Munkaerő-piaci politikák 2015 (Szociológia BA)

(Szakirány kötelező tárgy a Szociológia alapképzési szak Szociálpolitika és esélyegyenlőség szakiránya 3. évfolyamának 2. félévében)

Kreditpont: 6
Heti 2+2 óra

Oktató:
Bódis Lajos, Emberi erőforrások tanszék, lajos pont bodis kukac gmail pont com

A tárgy a betekintést ad a munkapiaci egyenlőtlenségek kialakulásában és kezelésében érintett vállalati és közpolitikákba, és az ezeket magyarázó közgazdasági és szociológiai modellekbe. Az előadások és a kötelező olvasmányok fókusza a munkaszervezet, a gyakorlatokon sor kerül közpolitikai esetek és magyarázó modellek feldolgozására. A hallgatók megismerkednek azoknak a munkaerő-gazdálkodási technikáknak az alapjaival, amelyek kereteiben a vállalatvezetés és a dolgozói érdekérvényesítés megvalósulhat. A közpolitikai programok kapcsán kiemelten foglalkozunk a programokat megvalósító szakbürokráciák szerepével az egyenlőtlenségek kezelésében.


Kötelező olvasmányok

EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezet, 401-439. o.

BOKOR A. - SZŐTS-KOVÁTS K. - CSILLAG S. - BÁCSI K. - SZILAS R. (2007/2009/2014): Emberi erőforrás menedzsment. HR szerepek, rendszerek, új tendenciák, vállalati példák. Aula (változatlan utánnyomások: Aula, 2009, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014). 4. (Munkakör- és kompetencia-menedzsment), 5. (Munkaerő-áramlás), 8. (Teljesítmény-menedzsment), 9. (Kompenzációs és javadalmazási rendszerek) fejezetek, 99-131., 133-171., 239-275., 277-310. o.

MILGROM, P. - ROBERTS, J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. 8. (Járadék és hatékonyság) fejezet kijelölt részei, 11. (Belső munkapiac, munkakörök kijelölése és előléptetések), 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 361-372., 375–381., 473-508., 511-523., 524-555. o.

LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 10. (A vállalati munkaügyi politika), 18. (Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben) fejezet, 269-286., 528-548. o.


Ajánlott olvasmány

EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó (Válogatott szemelvények a Szociálpolitika mesterszak foglalkoztatáspolitika szakiránya részére, válogatta Galasi Péter)


Feladatok és értékelés

Az írásbeli vizsga saját szavakkal megadható fogalmi meghatározásokból és rövid kifejtő kérdések megválaszolásából áll; a felkészülést mintakérdések segítik.

A tárgy intenzív foglalkozásain két csoportban kéthetente kis zárthelyi dolgozatokat és műhelymunkákat (5-5 db) készítünk, amivel megajánlott jegy szerezhető. A szemeszter többi hetében az intenzív foglalkozásokat előkészítő előadások és megbeszélések lesznek. A jegymegajánlás feltétele legalább 4 db műhelymunkában való részvétel, a megajánlott jegyet a megírt zárthelyi dolgozatok közül a legjobb 4 db átlaga alakítja ki. (Kevesebbel is szerezhető megajánlott jegy, ebben az esetben a meg nem írt dolgozatok 1-esnek számítanak.) A zárthelyik megírásához és a műhelymunkákhoz az alábbi beosztást ajánlom (minden órán részt vehet, a létszámtervezés érdekében kérem, értesítsen, ha eltérő időpontban vesz részt):

Balogh Rebeka - Kátai Renáta: február 16., március 2., március 16., március 30., április 20.

Keresztszeghy Anna - Tóth Nikolett: február 23., március 9., március 23., április 13., április 27.


Kis zárthelyi dolgozatok és műhelymunkák értékelése (frissítés: június 1.)


1. intenzív foglalkozás (február 16. és 23.)

Zárthelyi: BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 5. (Munkaerő-áramlás) fejezet 133-171., EHRENBERG-SMITH (2003) 11. fejezet, Termelékenység és a munkadíj ütemezése alfejezet, 425-434. o. diák

Műhelymunka: Fiatalok helyzete a munkahelyeken: munkapiaci mobilitás és életpálya-ösztönzés

MILGROM-ROBERTS (2005) 11. (Belső munkapiac, munkakörök kijelölése és előléptetések) fejezet, 473-494. o. (csak eddig!)

A zárthelyi dolgozathoz és a műhelymunkához megadott olvasmányból gyűjtse össze, hogyan érintik a fiatal dolgozók helyzetét a megismert vállalati megfontolások és menedzsment technikák! Vázoljon egy ezekkel kapcsolatos munkahelyi helyzetet és/vagy személyes munkavállalói dilemmát, amely önnel vagy az ön ismeretségi körében esett meg! Készüljön fel, hogy az esetet a csoportban elmesélje és az olvasottak alapján megvitassa!


2. intenzív foglalkozás (március 2. és 9.)

Zárthelyi: BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 4. (Munkakör- és kompetencia-menedzsment), 99-131. o., MILGROM-ROBERTS (2005) 11. (Belső munkapiac, munkakörök kijelölése és előléptetések) fejezet, 473-508. o. diák1 (munkakör) diák2 (belső mp, GRI) diák3 (szegmentált mp, GRI) dia4 (belsőmp DS)

Műhelymunka: HR menedzsment feladatok és problémák magyarországi sorozatgyártó üzemekben

Válasszon az alábbi vállalati rövid esettanulmányok közül kettőt, és válaszoljon a kérdésekre:
• ABC autóipari alkatrészgyártó nagyvállalat
• DEF textilipari nagyvállalat
• GHI autóipari alkatrészgyártó középvállalat
• JKL elektronikai nagyvállalat
• MNO háztartási gépeket gyártó nagyvállalat
• PRS szórakoztató-elektronikai alkatrészgyártó nagyvállalat
• TUV élelmiszeripari középvállalat
(Több esettanulmányt a dolgozókkal készült egyéni interjúk összefoglalói egészítik ki, ezek elolvasása nem kötelező, de érdekesebbé és életszerűbbé teheti önnek az esetet. Nem biztos, hogy a legrövidebb esetek a legkönnyebben feldolgozhatók és a legérdekesebbek!)

Milyen megfigyelések utalnak a választott esetekben belső munkaerőpiac létezésére?
Mik a mellette/ellene szóló érvek? Mi teszi lehetővé/lehetetlenné, hogy a belső munkaerőpiacra emlékeztető munkamegosztást és bérezést alkalmazzon a vállalat? Milyen problémákat old meg/okoz?
Nevezzen meg 2-2 részletet, amelyeket meglepőnek tart, vagy ami nem világos önnek, érdemes volna beszélni róla, hogy érthetőbb legyen!

Érdemes, de nem kötelező használni a vállalati esetek összefoglaló elemzését, mely a fenti kérdések megválaszolásához sok támpontot ad.

Készüljön fel arra, hogy a beszélgetés során
- önállóan össze tudja foglalni a választott eseteket,
- bemutassa és vitában megvédje az írásbeli feladatra adott válaszait!

3. intenzív foglalkozás (március 16. és 23.)

Zárthelyi: BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 8. (Teljesítmény-menedzsment), 9. (Kompenzációs és javadalmazási rendszerek) fejezetek, 239-275., 277-310. o., EHRENBERG-SMITH (2003) 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezet,  401-425., 434-439. o. diák1 (Bódis) dia2 (Karolinyné 2003, 259. o.) dia3 (Bokor és társai 2007/2009/2014, 259.o.) diák4 (Bódis)

Műhelymunka: A vállalatok munkaerő-felvétele és az alacsony képzettségűek foglalkoztatását elősegítő közpolitikák

A címben megadott, összefüggő kérdésköröket három csoportban, majd közösen beszéljük meg. Olvassa el figyelmesen az alábbi beosztás szerint önnek kijelölt rövid tanulmányt! Az olvasmányokat úgy válogattam, hogy hasonló terjedelmű és nehézségű szövegekkel dolgozzanak. Ha nem a szokásos időben jön műhelymunkára, akkor is a beosztása szerinti szöveget olvassa!
Előzetes írásos feladat nincs, de a műhelymunka kezdetén pár perces beugró feladatot kell írnia jegyzetek nélkül az önnek kijelölt tanulmány gondolatmenetének főbb pontjaiból, legfontosabb következtetéseiből.
Készüljön fel, hogy az önnek kijelölt szövegeket először kisebb csoportban, majd a műhely összes résztvevőjével megbeszélje, a gondolatmenet részeit ismertesse!
Maximum 6 plusz pontért, melyet bármely dolgozat értékelésének javítására felhasználhat, vállalhat egy másik témát is az önre kiosztotton kívül, melyből szintén beugrót kell írnia, és a közös vitában aktívan részt vennie.

Témák, olvasmányok, beosztás:

1. Az érettségi szerepe a foglalkoztathatóságban
Balogh Rebeka, Biró Adél, Bodor Anna, Bodzás Szabolcs, Dallos Vanda Szilvia, Dobszay Dávid, É. Kiss Borbála
Keresztszeghy Anna Magdolna, Kiss Bernadett, Kovács Viola, Laskó Brigitta, Magyar Tamás Olivér, Marton Anikó, Mayer Balázs

Hajdu Tamás - Hermann Zoltán - Horn Dániel - Kertesi Gábor - Kézdi Gábor - Köllő János - Varga Júlia (2015): Az érettségi védelmében. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek (BWP), 1. sz. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, BCE Emberi Erőforrások Tanszék letöltés

Köllő János (2011): A "német rendszerű duális képzésről". szuverén, március 29. letöltés

"Nem az érettségi teszi a szakembert". Interjú Czomba Sándorral, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárával (készítette: Ónody-Molnár Dóra). nol.hu, 2015. március 2. letöltés

2. Iskolázatlan emberek és munkahelyeik 
Ehmann Györgyi, Fejes Katalin, Fekete Orsolya, Fekete Petra, Gömörei Bernadett, Gulya Edit Alexandra
Metzger Piroska, Nagy Luca Bernadett, Oreszku Anna, Pártos Katalin, Sárffy Dóra Rita, Somogyvári Krisztina Petra

Köllő János (2014): Integrációs minták: iskolázatlan emberek és munkahelyeik Norvégiában, Olaszországban és Magyarországon. Megjelent: Társadalmi riport, TÁRKI, Budapest, 226-245. o. letöltés

3. Állami munkaközvetítés piaci álláshelyekre
Hirsch Johanna, Hollósy Lázár Bálint, Horváth Mária Georgina, Jóna Tímea Anita, Kátai Dorottya, Kátai Renáta
Süle Barbara, Szalai Luca, Szeles Viktória, Szolnoki Péter, Dániel, Tóth Eszter, Tóth Nikolett

Bódis Lajos (2012): Álláskeresők és munkaadók tájékoztatása: érdekeltségek. Megjelent: Fazekas Károly-Scharle Ágota (szerk.): Nyugdíj, segély, közmunka. A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, 1990-2010. Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet-MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. 6.2. alfejezet, 224-237. o.
letöltés: teljes könyv, csak a tanulmány, szerkesztés előtti, bővebb változat 
előadásdiák


4. intenzív foglalkozás (március 30. és április 13.) Az április 13-i foglalkozás előbb kezdődik, 13:15-15:10-ig tart!

Zárthelyi: MILGROM-ROBERTS (2005) 8. (Járadék és hatékonyság) fejezet kijelölt részei, 361-372., 375–379. o., LAZEAR (2006) 18. (Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben) fejezet, 528-548. o. diák1 (Milgrom-Roberts) diák2 (Lazear)

Műhelymunka: A szakszervezetek szerepe a munkahelyeken és kísérletek a taglétszám növelésére

A két műhelymunka programja különböző, aki mindkettőt teljesíti, duplán számít.
- Március 30-án tanulmányokat dolgozunk fel, előzetes feladat nincs, a feladat a személyes részvételen kívül utólag elküldött kisesszé formájában is teljesíthető (határidő: április 12.)
- Április 13-án vendégekkel beszélgetünk, előzetes feladat nincs, a műhelymunka tapasztalatairól rövid írásos reflexiót kell küldeni (határidő: április 19.).

Március 30.

A foglalkozáson ezeket az olvasmányokat dolgozzuk fel:

Neumann László (2011): Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére. Megjelent: Fejezetek a munkaügyi kapcsolatok témakörében, 1. fejezet. Budapesti Corvinus Egyetem (TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 projekt) letöltés diák

Osztrák vállalkozók mint szakszervezeti tagok  (összefoglaló az alábbi tanulmányról, készítette Jenei Zsófia: Pernicka, S. – Blaschke, S. (2006): Selbstständige - (k)eine Klientel für Gewerkschaften? Österreichische Zeitschrift für Sociologie, Vol. 31. No. 2., S. pp. 29–53) letöltés

Az angliai szakszervezetek szerepe a szakmai továbbképzések szervezésében  (összefoglaló az alábbi tanulmányról, készítette: Jenei Zsófia: Pyhel, J. (2004): Union Learning Services – eine echte Chance für Gewerkschaften in Großbritannien? Gewerkschaftliche Monatshefte, Vol. 55. No. 2., S. 88–95.) letöltés

A német IG Metall megújulása: szakmunkástanulók szervezése (összefoglaló a YOUnite! IG Metall Jugend Nordrhein-Westfalen honlapjáról, készítette: Adonyi Dalma) letöltés

A műhelymunkát utólag teljesítőknek 4 oldalas bő vázlatot vagy lényegretörő esszét kell küldeniük az olvasmányokból, az alábbi szempontok alapján, a határidő április 12. 

Milyen tényezők utalnak a szakszervezetek globális válságára? Milyen speciálisabb tényezők tapasztalhatók Magyarországon? A szakszervezeti mozgalom újraélesztési kísérleteinek milyen irányairól (modelljeiről) olvasott? Milyen új munkahelyi, munkapiaci helyzetekre illetve célcsoportokra irányul a szakszervezeti szervezkedés megerősítése a fejlett országokban (a jegyzetszövegben és a tanulmány-összefoglalókban olvasott példák alapján)? Milyen körülmények akadályozzák Magyarországon a szakszervezeti mozgalom újraélesztését? Az olvasmányok és a saját tapasztalatai alapján mi a véleménye a munkavállalói szervezkedés értelméről?

Április 13. Figyelem, korábban kezdődik, 13:15-15:10 között lesz!
A vezető szakszervezeti aktivisták fiatal korosztályához tartozó meghívottak bemutatják a szervezetüket, a tagság és a tevékenység megújítására tett erőfeszítéseket, és "hoznak egy konkrét problémát", melyet a résztvevők közösen megbeszélnek a tanulmányaik és a személyes tapasztalataik alapján. Ha sok hallgató vesz részt, akkor több csoportban, ha kevesen, akkor egy körben zajlik a beszélgetés. Előzetes feladat nincs, a műhelymunka elfogadásának feltétele az aktív részvételen kívül a tapasztalatokról írásos 1-2 oldalas reflexió elküldése, a határidő: április 19.

Vendégek (+ információk a szervezetekről és a meghívottakról):

Ferencz Norbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatának elnöke, kéményseprő és szociális munkás, civil aktivista (itt, itt, itt és itt)

Kovács Balázs, a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban működő Vasas Alapszervezet vezetője, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary (MBMH) Üzemi Tanácsának elnöke (itt, itt, itt és itt)

Mihály Krisztián, a Budapesti Közlekedési Vállalatnál működő Közösségi Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke, a Független HÉV Szakszervezet alapítója

Nagy Viktória, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Ifjúsági Tagozatának elnöke (itt, itt és itt)

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke (itt, itt, és itt)

Szempontok a meghívottaknak a történet kiválasztásához, melyet a beszélgetéshez felajánlanak:

1. Vannak-e az elmúlt két-három évben új formái a munkáltatóval való konfliktusnak illetve az együttműködésnek? Van-e hatása az üzemi tanács hatáskörét nagymértékben kiszélesítő törvényi változásnak, amiért a szakszervezetek számára az üzemi tanács jobb "használata" lehet az egyik eszköz, hogy ne veszítsék el a befolyásukat? Lettek-e új tárgyalási témák bármelyik fél kezdeményezésére?

2. A fejlett országokban régóta kötnek ún. versenyképességi jellegű megállapodásokat, amely során a szakszervezet nem szokványos, a menedzsment számára fontos engedményt tesz, cserében a számára fontos, szintén nem szokványos engedményt kap. Elvileg a magyar versenyszférában és a közszférában is kialakulhatnak ilyen helyzetek (elhúzódó válság és kormányzati gazdaságpolitika hatásainak kezelése, közszféra átalakítása a hatékonyságra hivatkozva és attól független okokból, BKV-BKK konfliktus múltja és a jelenlegi átszervezést kísérő alkuk stb.). Vannak-e valóban efféle megállapodások? Mit adnak egymásnak a felek, és hogyan jutottak arra az elhatározásra, hogy belemennek ebbe?

3. Hogyan értékelitek a saját szervezet (tagszervezetek, szövetség) alkupozíciójának alakulását? Tartósak-e az "ölbe pottyant" lehetőségek, esetleg kedvezőbbé vált-e a helyzet számotokra (német típusú munkaügyi kapcsolatokra nyitott munkáltató, közlekedésre jellemző korlátozott verseny kihasználása az érdekképviseletben, közszolgálat hagyományosan magas szervezettsége stb.)? Vannak-e kemény munkával elért eredmények az újabb kihívásokban (nem szokványos konfliktusok vállalása a munkáltatóval, esetleg a tagság egy részével, zöldmezős tagszervezés, itthon nem szokványos csoportok körében végzett tagszervezés stb.)?

+ "ajándék" előadás, április 10. 9:50-11:20, C.209 

Miért elégedetlenek annyira a magyarok az életükkel? A szubjektív jóllétet befolyásoló tényezők mikroszintű összehasonlító elemzése magyar és osztrák adatokon
Molnár György (MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet)
(közösen az Emberi erőforrások alapszakkal)

Olvasmány:
Molnár György–Kapitány Zsuzsa (2014): Miért elégedetlenek annyira a magyarok az életükkel? A szubjektív jóllétet befolyásoló tényezők mikroszintű összehasonlító elemzése magyar és osztrák adatokon. Közgazdasági Szemle, június. 637-671. o.
letöltés
összefoglaló ebben a cikkben
előadásdiák: Google Slides, pptx


+ fakultatív foglalkozás, április 17. 8:30-11:30, E.238  

"Fizessünk-e a tanároknak teljesítménybért?"
(közösen a Vezetéstudományi Intézet Emberierőforrás-menedzsment a közszolgálatban című mesterszakos tárgyával)
Oxfordi vita a mesterszakos hallgatók között, a beszélgetést segítő szakértők: Szutorisz-Szügyi Csongor igazgató, KLIK szolnoki tankerület, Horn Dániel kutató-oktató, MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet (diák) és ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

A részvétellel és a hozzá kapcsolódó esszékérdés elküldésével május 10-ig plusz műhelymunka-feladat teljesíthető!

Olvasmányok:

Varga Júlia (2011): A tanárok foglalkoztatása és bérezése - hazai és nemzetközi kitekintés. Megjelent: Sági Matild (szerk.): Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése - nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 11-46. o.
letöltés

Lannert Judit (2008): A teljesítményalapú pedagógusbérezés nemzetközi tapasztalatai. Tárki-Tudok
letöltés

Milgrom, P. - Roberts, J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 511-554. o.

Ajánlottak:

Mercer, J. - Barker, B. - Bird, R. (2010): Human Resource Management in Education. Contexts, themes and impact. Routledge, London, New York. Ch 10 (Appraisal and performance), pp. 139-151

Neal, Derek (2011): The Design of Performance Pay in Education. Megjelent: Handbook of the Economics of Education, Vol. 4, Ch. 6, pp. 495-550


5. intenzív foglalkozás (április 20. és 27.)

Zárthelyi: LAZEAR (2006) 10. (A vállalati munkaügyi politika), 269-286. o., MILGROM-ROBERTS (2005) 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 511-523., 524-554. o.

Műhelymunka: A hátrányos helyzetű gyerekek eredményes iskolai nevelése és a tanári munkaerőpiac

A foglalkozás és az alább megadott olvasmányok alapján készítsen összefoglalót május 10-ig
- a hátrányos helyzetű gyerekek eredményes iskolai nevelését akadályozó tényezőkről (1-1,5 oldal),
- a tanári munkaerőpiac és munkaszervezés befolyásolásának lehetőségeiről, ezek gyakorlati nehézségeiről (1-1,5 oldal)!

Ónody-Molnár Dóra - Révész Sándor (2014): Nagy magyar tehetetlenség. Interjú Köllő Jánossal, Havas Gáborral és Kertesi Gáborral. nol.hu, március 16. letöltés

Csapó Benő (2011). A nemzetközi felmérések eredményei – következtetések a magyar közoktatás fejlesztésének megalapozásához. Konferencia-előadás, MTA és Tárki-Tudok, január 26. letöltés

Kertesi Gábor - Kézdi Gábor (2005): Általános iskolai szegregáció, I. rész: Okok és következmények. Közgazdasági Szemle, április. "A tanári munka minőségének meghatározó szerepe" fejezet, 324–333. o. (csak ez!) letöltés


5+1. Lehetőség egy dolgozat javítására vagy pótlására (május 4.)


A foglalkozások első felében zárthelyi kisdolgozatot írnak a kijelölt olvasmányból, előtte lehetséges közös ismétlés és konzultáció, utána a következő zárthelyi téma szerkezetének ismertetése, nehezebb részeivel kapcsolatos segítség.

A foglalkozások második felében műhelymunkát végzünk a megjelölt témákban. Ehhez otthon el kell olvasni a megadott olvasmányt, és a bevezető feladat 1 oldalas megoldását (Times New Roman, 12-es betűnagyság, szimpla sorköz, normál margó) el kell küldeni az oktató mailcímére az előző nap 21 óráig.

A zárthelyi kisdolgozatokat a kérdések pontozása után (összesen 0-12), egyenként osztályozom (1-5), előzetes ponthatárok nélkül, egymással is összehasonlítva.

A megajánlott jegy az osztályzatok számtani átlaga (a le- vagy felfelé kerekítés nem automatikus, előtte újra megnézhetem a dolgozatokat).

4 db zárthelyinél többet is, kevesebbet is lehet írni. A legjobb 4 db eredményt veszem figyelembe, a meg nem írt dolgozatok természetesen 1-est érnek az átlagban. (Azaz akár 1 db 5-ösre osztályzott kisdolgozattal is kapható megajánlott jegy: (5+1+1+1)/4=2)

A 4 db műhelymunka teljesítése (= otthoni írásbeli feladat elküldése + személyes részvétel és aktivitás) kizáró feltétel. A műhelymunkák más napon is teljesíthetők, mint a dolgozatírás.

Minden, legalább elégséges megajánlott jegyet beírok a Neptunba a szorgalmi időszak végén, amit az érvényességhez jóvá kell hagynia a rendszerben. Aki nem fogadja el vagy nem vett részt a műhelymunkákban, természetesen minden hátrány nélkül vizsgázhat (a megajánlott jegyet onnantól már nem fogadhatja el).