2017. január 8., vasárnap
Záróvizsgák 2017 tél
február 6. hétfő 16 óra, E255
Vásárhelyi Kinga (Andrási Monika hallgatója)
Csáki Krisztina (Bódis Lajos hallgatója)
Gulyás Ádám (Kozma Miklós hallgatója)
Wéber Héra (Neumann László hallgatója)
Tátrai Márk János (Pásztor Miklós hallgatója)
5 fő
Vizsgabizottság: Trautmann László (elnök), Bódis Lajos, Neumann László, Pásztor Miklós
Szakdolgozatok listája
február 7. kedd, E255
14 óra
Bozsik Dóra (Bodnár Éva hallgatója)
Kovács Fanni, Szabó Renáta (Meretei Barbara hallgatói)
Zsidai Rita Anna (Szukits Ágnes hallgatója)
4 fő
Vizsgabizottság: Nagy Gyula (elnök), Meretei Barbara, Munkácsy Ferenc, Papp Bence
Szakdolgozatok listája
16 óra
Bodor Eszter Zsuzsanna (Meretei Barbara hallgatója)
Erdei Nóra (Munkácsy Ferenc hallgatója)
Várkonyi Sára (Primecz Henriett hallgatója)
Kollár Liliána Barbara (Tóth László hallgatója)
Andor Csenge (Vajda Éva hallgatója)
5 fő
Vizsgabizottság: Nagy Gyula (elnök), Meretei Barbara, Munkácsy Ferenc, Papp Bence
Szakdolgozatok listája
2017. február 9. csütörtök 17 óra, E255
Forgács Máté Zsolt (Szakadát László hallgatója)
Jáky Tamás, Suba Imola (Vaszkun Balázs hallgatói)
3 fő
Vizsgabizottság: Bódis Lajos (elnök), Klér Andrea, Lőrincz László
Szakdolgozatok listája
Komplex vizsgák 2017 január
A 2016. december 16-i és 2017. január 19-20-i komplex vizsgák kérdései itt (a vizsgajelentkezések változása szerint szükség szerint frissítjük, utolsó frissítés: 2017. január 9.)
A komplex vizsga két összetett kérdés megválaszolásából és vitájából áll, melyek a kötelező szaktárgyak irodalmára támaszkodnak, és összefüggnek a szakdolgozata témájával. Ezzel az a célunk, hogy növeljük a szinergiákat, alkalmazzuk a tanultakat az önhöz közel álló témában. A kérdéseket a szakfelelős tanszék dolgozza ki, szükség esetén konzultálva a szakszeminárium-vezetővel. "Tételhúzásos" vizsgakérdések nem lesznek.
A kérdéseket a komplex vizsga előtt 5 nappal olvashatja a fenti linken található táblázatban (minden vizsga előtti 6. napon késő este aktualizáljuk a táblázatot). A válaszait előre kell kidolgozni és arról részletes vázlatot készíteni, amihez természetesen használhatja a tananyagot, bármilyen segédeszközt, és igénybe vehet bármilyen segítséget. A szövegszerkesztővel írt vázlatot a vizsga előtti napon 20 óráig el kell küldeni a szakfelelős mailcímére. A vizsgán segédeszközök és jegyzetek nem használhatók.
Gyakran feltett kérdések
Az egyénileg feltett kérdések és a korábbi vizsgák tapasztalatai alapján néhány általános tanács:
Az első kérdéskör megválaszolása közgazdaságtani ismereteket igényel. A munkaerőpiacról és a munkaszervezetekről való közgazdasági gondolkodás alapja a munkagazdaságtan, ezért jelentettük be a tanév elején, hogy a komplex vizsgán mindenki fog kapni ilyen kérdést a szakdolgozati témájához kapcsolódva, tartott Papp Bence a felkészülést segítő összefoglaló előadásokat, adtam meg az Ehrenberg-Smith tankönyv 3-11. fejezetét szaktárgyi tananyagként.
Emellett számos konkrét HR menedzsment problémára jól használható a vállalati HR gazdaságtan (személyügyi tevékenység tárgy ismeretanyaga), a Milgrom-Roberts és a Lazear tankönyv megismert fejezetei, de csak ritkán helyettesíthetők a munkagazdaságtannal.
A második kérdéskör vezetéstudományi, főleg HR menedzsment és a megértéséhez szükséges szervezeti magatartás ismeretköröket és tankönyvi alátámasztást igényel.
Sok esetben szintén jól használható a vállalati HR gazdaságtana és a kapcsolódó tankönyvfejezetek. A kérdések egy része inkább ezek fogalomhasználatának és problémafelvetéseinek felel meg, érdemes ennek megfelelően fókuszálni a válaszokban, de ugyanazokat a forrásokat kell használni.
A vizsga lényege, hogy áttekintsük a képzés különböző megközelítésmódú néhány fontos tárgyának mondanivalóját az ön szakdolgozati témájához (függetlenül attól, hogy ezeket a dolgozatban felhasználta-e).
Az említett tankönyvektől eltérő forrásokat (például a szakdolgozathoz ön által választott szakmunkákat) ezért nem kell használni, kivéve pár esetet, ha erre utalást talál (például a szakdolgozatban vizsgált problémához a tankönyvek által használt statisztikáknál frissebbek).
A jó vázlat gyors áttekintést tesz lehetővé a feldolgozott fogalmakról, magyarázó modellekről, problémákról, összefüggésekről, röviden: ami a téma kapcsán az ön fejében jár. Leginkább egy konkrét és bő vázlat, semmiképp nem esszé, kérdésenként általában nem több 3 oldalnál (jól szerkesztve kevesebb is lehet).
A komplex vizsga két összetett kérdés megválaszolásából és vitájából áll, melyek a kötelező szaktárgyak irodalmára támaszkodnak, és összefüggnek a szakdolgozata témájával. Ezzel az a célunk, hogy növeljük a szinergiákat, alkalmazzuk a tanultakat az önhöz közel álló témában. A kérdéseket a szakfelelős tanszék dolgozza ki, szükség esetén konzultálva a szakszeminárium-vezetővel. "Tételhúzásos" vizsgakérdések nem lesznek.
A kérdéseket a komplex vizsga előtt 5 nappal olvashatja a fenti linken található táblázatban (minden vizsga előtti 6. napon késő este aktualizáljuk a táblázatot). A válaszait előre kell kidolgozni és arról részletes vázlatot készíteni, amihez természetesen használhatja a tananyagot, bármilyen segédeszközt, és igénybe vehet bármilyen segítséget. A szövegszerkesztővel írt vázlatot a vizsga előtti napon 20 óráig el kell küldeni a szakfelelős mailcímére. A vizsgán segédeszközök és jegyzetek nem használhatók.
Gyakran feltett kérdések
Az egyénileg feltett kérdések és a korábbi vizsgák tapasztalatai alapján néhány általános tanács:
Az első kérdéskör megválaszolása közgazdaságtani ismereteket igényel. A munkaerőpiacról és a munkaszervezetekről való közgazdasági gondolkodás alapja a munkagazdaságtan, ezért jelentettük be a tanév elején, hogy a komplex vizsgán mindenki fog kapni ilyen kérdést a szakdolgozati témájához kapcsolódva, tartott Papp Bence a felkészülést segítő összefoglaló előadásokat, adtam meg az Ehrenberg-Smith tankönyv 3-11. fejezetét szaktárgyi tananyagként.
Emellett számos konkrét HR menedzsment problémára jól használható a vállalati HR gazdaságtan (személyügyi tevékenység tárgy ismeretanyaga), a Milgrom-Roberts és a Lazear tankönyv megismert fejezetei, de csak ritkán helyettesíthetők a munkagazdaságtannal.
A második kérdéskör vezetéstudományi, főleg HR menedzsment és a megértéséhez szükséges szervezeti magatartás ismeretköröket és tankönyvi alátámasztást igényel.
Sok esetben szintén jól használható a vállalati HR gazdaságtana és a kapcsolódó tankönyvfejezetek. A kérdések egy része inkább ezek fogalomhasználatának és problémafelvetéseinek felel meg, érdemes ennek megfelelően fókuszálni a válaszokban, de ugyanazokat a forrásokat kell használni.
- A kérdések nagy része konkrét fogalmakra, magyarázó modellekre, tankönyvi fejezetcímekre utal, és számítani lehet arra, hogy a vizsgán kérdezzük a fogalmak jelentését, a gondolatmenet lépéseit, az összefüggéseket.
- A kérdések másik része azt igényli, hogy egy vagy több ismeretkör és tankönyv több részéből szedje össze a releváns szempontokat, fogalmakat, magyarázatokat.
- Vannak kérdések a saját meglátásairól és az ön által felismert összefüggésekről is.
A mondanivalót mindig alá kell támasztani a tananyagban szereplő magyarázatokkal, természetesen lehet kritikusan értékelni őket, de ismerni kell, és az érvelést nem lehet helyettesíteni szubjektív értékítélettel.
A vizsga lényege, hogy áttekintsük a képzés különböző megközelítésmódú néhány fontos tárgyának mondanivalóját az ön szakdolgozati témájához (függetlenül attól, hogy ezeket a dolgozatban felhasználta-e).
Az említett tankönyvektől eltérő forrásokat (például a szakdolgozathoz ön által választott szakmunkákat) ezért nem kell használni, kivéve pár esetet, ha erre utalást talál (például a szakdolgozatban vizsgált problémához a tankönyvek által használt statisztikáknál frissebbek).
A jó vázlat gyors áttekintést tesz lehetővé a feldolgozott fogalmakról, magyarázó modellekről, problémákról, összefüggésekről, röviden: ami a téma kapcsán az ön fejében jár. Leginkább egy konkrét és bő vázlat, semmiképp nem esszé, kérdésenként általában nem több 3 oldalnál (jól szerkesztve kevesebb is lehet).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)