2015. december 24., csütörtök
Záróvizsga 2015/16 tél
2016. február 17. szerda 13 óra, E.261 (a Munkagazdaságtan Központ után néhány szobával)
Lengyel Lilla (Meretei Barbara hallgatója)
Molnár Bernadett (Bodnár Éva hallgatója)
Märtz Cintia, Molnár Zsófia (Bodnár Éva és Sass Judit hallgatói)
Bálint Barna, Kovács Viktória Enikő, Velkey Ádám (Sass Judit hallgatói)
Kormos Lili (Hámori Balázs hallgatója)
8 fő
Vizsgabizottság: Bódis Lajos, Bodnár Éva, Sass Judit
Szakdolgozatok listája
2016. február 16. kedd 8 óra, E.261 (a Munkagazdaságtan Központ után néhány szobával)
Horváth Virág (Meretei Barbara hallgatója)
Bagdi Rita, Knauz Ramóna (Miklós Gábor hallgatói)
Haid Diana (Nagy Gyula hallgatója)
Lévay Orsolya, Szabó Zsuzsa (Szegedi Eszter hallgatói)
6 fő
Vizsgabizottság: Bódis Lajos, Miklós Gábor, Papp Bence, Szegedi Eszter
Szakdolgozatok listája
2016. január 4. hétfő 14 óra, C.425
Dorkó Fanni (Andrási Monika hallgatója)
Franke Marcell László (Hámori Balázs hallgatója)
Koncsár Eszter (Meretei Barbara hallgatója)
Vizsgabizottság: Bódis Lajos, Nagy Gyula, Papp Bence
Szakdolgozatok listája
2015. december 7. hétfő 9 óra, E.377
Horváth Róbert (levelezős, Nagy Gyula hallgatója)
Parragi Katalin (levelezős, Szeicz János hallgatója)
Vizsgabizottság: Tari Ernő, Ferincz Adrienn, Angyal Ádám
Szakdolgozatok listája
2015. december 15., kedd
Komplex vizsga 2015/16 tél
A 2015. december 21-i és 2016. február 1-i komplex vizsgák kérdései ITT.
A vizsga lefolyásával kapcsolatos tájékoztatás, tanácsok a 2015. április 24-én és június 2-án a Neptunon küldött üzenetben.
Az előzetesen kidolgozott, Wordben megírt vázlatot kötelező elküldeni a mailcímemre vizsga előtti napon 20 óráig.
A vizsga lefolyásával kapcsolatos tájékoztatás, tanácsok a 2015. április 24-én és június 2-án a Neptunon küldött üzenetben.
Az előzetesen kidolgozott, Wordben megírt vázlatot kötelező elküldeni a mailcímemre vizsga előtti napon 20 óráig.
2015. szeptember 12., szombat
Szakdolgozat (EE alapszak NAPP és LEV) 2015
A SZAKSZEMINÁRIUMI JELENTKEZÉSTŐL A ZÁRÓVIZSGÁIG
Szakdolgozatok leadása és/vagy záróvizsgára jelentkezés a 2016/2017-es tanévben (a korábbi évfolyamok hallgatóinak is)
Záróvizsgára jelentkezni annak is kell, aki már korábban leadta a szakdolgozatát!
Az őszi félévben:
nappali munkarendűek: november 28.
levelező munkarendűek: október 24.
E.275, Waffenschmidt Edit
A tavaszi félévben:
nappali munkarendűek: május 2.
levelező munkarendűek: május 3.
E.275, Waffenschmidt Edit
A záróvizsgával kapcsolatos nyilatkozatok nyomtatványai:
nappali munkarendűeknek (K Kar)
levelező munkarendűeknek (G Kar)
1. Szakszemináriumi jelentkezés
Záróvizsgára jelentkezni annak is kell, aki már korábban leadta a szakdolgozatát!
Az őszi félévben:
nappali munkarendűek: november 28.
levelező munkarendűek: október 24.
E.275, Waffenschmidt Edit
A tavaszi félévben:
nappali munkarendűek: május 2.
levelező munkarendűek: május 3.
E.275, Waffenschmidt Edit
A záróvizsgával kapcsolatos nyilatkozatok nyomtatványai:
nappali munkarendűeknek (K Kar)
levelező munkarendűeknek (G Kar)
1. Szakszemináriumi jelentkezés
Két úton történhet, többnyire különböző oktatókról van szó, csak az egyik úton jelentkezzen!
Határidő mindkét esetben: szeptember 28. hétfő
Határidő mindkét esetben: szeptember 28. hétfő
a) kari témajegyzékből, egyénileg egyeztetve, nyomtatott űrlapon
Jelentkezés módja: a témajegyzékből választott oktatóval aláíratott jelentkezési lap leadása a Munkagazdaságtan Központ titkárságán (Mikroökonómia Tanszék, E. 221.2)
b) a szak számára készült témajegyzékből, online kérdőívben
Jelentkezés módja: online kérdőív, az oktatót személyesen megkeresni nem kötelező, a beosztást a szakfelelősök készíti a preferenciák figyelembe vételével
Válaszlehetőségek minden dobozban az itt felsoroltak közül
- vagy valamelyik OKTATÓ VEZETÉKNEVE,
- vagy a SZELEKCIÓ/MOTIVÁCIÓ általános témák egyike (ezekhez több oktatót bízunk meg az igények szerint).
A sorrendben tehát vegyesen szerepelhetnek személynevek és a 2 személytelen téma. 4 különböző választás megadása kötelező (a hiányos vagy azonos válaszokat adókat utoljára osztjuk be). A határidőig az űrlap kitöltését javíthatja vagy megismételheti, az utolsó válaszait vesszük figyelembe. A választásait az utolsó dobozban indokolhatja, amit mérlegelünk és a lehetőségektől függően figyelembe veszünk a beosztásnál.
Az oktatókkal érdemes lehet, de nem kötelező egyeztetni a választás előtt, nyomtatott űrlap, aláírás nem szükséges. A beosztást a szakfelelősök végzik, az oktató nem tesz kötelező ígéretet, hogy fogadja önt.
A választható szakszemináriumok/oktatók:
SZELEKCIÓ (több oktató)
A felvételi szűrés, önszelekció, jelzés módszerei a vállalatoknál: közgazdasági és vezetéstudományi magyarázatok, egy gyakorlati példa bemutatása és elemzése
(Hogyan vonzhatnak és tarthatnak meg a vállalatok rátermett dolgozókat, hogyan bizonyíthatják a dolgozók a rátermettségüket?)
MOTIVÁCIÓ (több oktató)
A teljesítmény növelésének és tartós fenntartásának módszerei a vállalatoknál: közgazdasági és vezetéstudományi magyarázatok, egy gyakorlati példa bemutatása és elemzése
(Hogyan lehet ösztönözni rövidebb és hosszabb távon, egyszerűbb vagy összetettebb feladatok, könnyebb vagy költségesebb megfigyelhetőség esetén? Hogyan függ össze az ösztönzés a gyakori munkahelyváltással vagy a szervezetben befutott karrierrel, az egyénileg vagy csoportban szervezett munkával?)
ANDRÁSI Monika (Karrier Iroda) elérhetőség
HR fejlesztés, karrier- és tehetségmenedzsment / Friss diplomás álláskeresők motivációi, stratégiái, sikere a munkaerőpiacon
BÓDIS Lajos (Munkagazdaságtan Központ) elérhetőség
Egy HR vezetési feladat vagy probléma modellszerű elemzése és gyakorlati alkalmazása
(Fogalmazzon meg egy vagy több összefüggő problémát, amelyet a vállalati döntéseknél mérlegelni érdemes. Mutasson be egy elemzésre és javaslattételre alkalmas koncepcionális keretet, amihez a HR közgazdaságtan és menedzsment tananyagának bővebb változata és ezen kívül tetszés szerint más megközelítésű olvasmányok is használhatók. A koncepcionális keretben végezze el egy gyakorlati eset elemzését, és adjon szempontokat, javaslatokat a vezetői döntésekhez. A felhasznált tényinformációk származhatnak a szakirodalomból és saját - főleg interjúkat, megfigyeléseket, dokumentumelemzést használó - kutatásból, ebben az esetben tehát a szakdolgozat egy koncepcionálisan megalapozott saját esettanulmány.)
BODNÁR Éva (Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet) elérhetőség
Szervezeti stressz / Szervezeti elkötelezettség és bizalom, igazságosság a szervezeti folyamatokban / Motiváció / Szervezeti kultúra, klíma vizsgálata / Karriermenedzsment
FARKAS Zsuzsanna (Mikroökonómia Tanszék) elérhetőség
Nagyvállalatok és nagy közszolgálati szervezetek, főleg egyetemek HR vezetési feladatainak és problémáinak összehasonlítása / Egyetem és munkaerőpiac kapcsolata/ Egyetemisták és fiatal diplomások a munkaerőpiacon
FORGÁCS Attila (Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet) elérhetőség
A szociálpszichológia alkalmazásai a HR vezetésben
GAJDUSCHEK György (Közgazdálkodás és Közpolitika Tanszék) elérhetőség
A HR menedzsment eszközei, trendjei, jogi szabályozása a közszférában, összehasonlítás a versenyszférával
KISS Norbert (Vezetés és Szervezés Tanszék) elérhetőség
Egészségügyi menedzsment
KLÉR Andrea (Szervezeti Magatartás Tanszék) elérhetőség
A foglalkoztathatóság személyes dimenziói / A karrier iránti elköteleződés pszichológiai háttere / A megküzdési stratégiák szerepe a munkahelyi alkalmazkodásban
KOZMA Miklós (Üzleti Gazdaságtan Tanszék) elérhetőség
Gyorsan növekvő magyar vállalatok nemzetközi emberi erőforrás menedzsmentjének kérdései / Sportszervezetek emberi erőforrás menedzsmentje
MATOLAY RÉKA (Döntéselmélet Tanszék) elérhetőség
Üzleti etika, felelős döntéshozatal
MERETEI Barbara (Szervezeti Magatartás Tanszék) elérhetőség
Emberközpontú szervezet: az elégedettség, hatékonyság, kiegyensúlyozottság értelmezései és kapcsolata
(Manapság jól ismert kifejezés az emberközpontú szervezet. Bátran állíthatjuk, hogy mára a cégvezetők többsége felismerte, hogy a munkavállaló kincs lehet, akinek az elégedettsége nagymértékben kihathat a szervezeti kultúrára, a szervezet egészének teljesítményére. A vezetők és a HR közös feladata pedig, hogy ennek tudatában optimalizálják a HR rendszereiket (HR stratégia, munkaerő-áramlás, képzés-fejlesztés, kompenzáció, teljesítményértékelés, karriermenedzsment) a nyertes-nyertes helyzet elérése érdekében. Az említett HR rendszerek lefednek olyan klasszikus témákat, mint a munka-magánélet egyensúlya, a motiváció, a szervezeti elkötelezettség stb.)
MIKLÓS Gábor (Világgazdasági Tanszék) elérhetőség
Az EU munkaerőpiacának szabályozási kérdései és tagállami sajátosságai
(Milyen problémák adódnak az EU munkaerőpiacainak töredezettségéből, és hogyan kezelhetők ezek? Milyen tagállami erőviszonyok és érdekek mozgatják a közös munkaerőpiacot?)
MILASSIN Anda (Szervezeti Magatartás Tanszék) elérhetőség
Kultúrák találkozása a szervezeti életben
MUNKÁCSY Ferenc (Munkaügyi Szemle) elérhetőség
Bérezés, ösztönzés, teljesítményértékelés
NAGY Gyula (Munkagazdaságtan Központ) elérhetőség
Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon (foglalkoztatás, munkanélküliség, inaktivitás)
(Az őszi félév egy részében az oktató külföldön tartózkodik, e-maiben lehet vele konzultálni, az jelentkezzen, aki ezt vállalja.)
NEUMANN László (Munkagazdaságtan Központ) elérhetőség
HR menedzsment és munkaügyi kapcsolatok / A nemzetközi vállalatok munkaügyi kapcsolatai
PAPP Bence (Munkagazdaságtan Központ) elérhetőség
Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság / Munkanélküliség, alulfoglalkoztatottság, alternatív mérőszámok / Atipikus munkavégzés / Fiatalok munkapiaci helyzete / Idősek munkapiaci helyzete / Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők a munkaerőpiacon
(Munkamódszer és követelmények itt, az oktató egyéb információkat is tartalmazó oldala itt)
PRIMECZ Henriett (Szervezeti magatartás tanszék) elérhetőség
Interkulturális menedzsment
SASS Judit (Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet) elérhetőség
Szervezeti stressz / Szervezeti elkötelezettség és bizalom, igazságosság a szervezeti folyamatokban / Motiváció / Szervezeti kultúra, klíma vizsgálata / Karriermenedzsment
SZAKADÁT László (Mikroökonómia Tanszék) elérhetőség (Szerepel a kari listán is, részben más témákkal)
Szervezeti struktúra, folyamatok és ösztönzők / Vezetési struktúra és hatékonyság
(A sztenderd közgazdaságtanra épülő szervezet(/vállalat)elmélet segítségével a gyakorlat számára fontos és hasznos témák feldolgozása: elméleti alapok, és alkalmazás egy közösen kiválasztott vállalatvezetési területen, problémában. A tanulmányi előzmények szerepe nem jelentős, a lényeg a közgazdasági szemléletmód elsajátítása és gyakorlása iránti kíváncsiság: Hogyan közelítenek a közgazdászok szervezeti, vállalatvezetési problémákhoz? Hogyan segíti ez a döntéseket? Miben különbözik ez a más szakterületek megközelítésmódjától és hozzájárulásától?)
SZÁNTÓ Richárd (Döntéselmélet Tanszék) elérhetőség
A szervezeti döntések buktatói és kihívásai
SZEGEDI Eszter (Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment Csoport) elérhetőség
Szervezeti tudásmenedzsment: megközelítésmód és eszközök
(A témát inkább gyakorlatorientált, mint elméleti megközelítésben javaslom feldolgozni, ezért az ezt választó hallgató ideális esetben rendelkezik saját szervezeti tapasztalattal. Szakdolgozatában tud támaszkodni valós szervezeti folyamatok elemzésére, vagy az elméleti feldolgozást szervezeti esettanulmánnyal tudja kiegészíteni.)
Az egész életen át tartó tanulástól a képességpolitikáig: az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának nemzetközi trendjei
(Az oktatáspolitika változása a munkaerő-piaci szükségletek tükrében. Az egész életen át tartó tanulás megközelítéshez vezető társadalmi-gazdasági folyamatok. Az oktatás és a munka világa közti kommunikációt támogató eszközrendszerek: Európai Képesítési Keretrendszer, Életpálya-tanácsadás, előzetes tudás elismerés és validálása, tanulási eredmények megközelítés stb. Ajánlott bevezető szakirodalom itt)
SZUKITS Ágnes (Vezetés és Szervezés Tanszék) elérhetőség
A humán teljesítmény mérése
TIRNITZ Tamás (Vezetés és Kontroll Tanszék) elérhetőség
Mutatószámok a vezetés szolgálatában
VAJDA Éva (Szervezeti Magatartás Tanszék) elérhetőség
Teljesítményértékelés, teljesítménymenedzsment
VASZKUN Balázs (Vezetés és Szervezés Tanszék) elérhetőség
HR a Távol-Keleten
WIESZT Attila (Mikroökonómia Tanszék) elérhetőség
Családterápia szervezetekben / Családterápia családi vállalkozások számára
2. Fakultatív jelentkezés a szakszemináriummal párhuzamos kutatószemináriumra
Jelentkezés módja: a témakiírás alapján kitöltött és aláíratott jelentkezési lap leadása a Munkagazdaságtan Központ titkárságán (Mikroökonómia Tanszék, E. 221.2)
Határidő: szeptember 28. hétfő
A szakdolgozatírással párhuzamosan TDK dolgozat készítésének előnyei: tapasztalatszerzés az elemzésben, szakszövegírásban, prezentálásban, szakmai vitában, elmélyülés szakszerű segítséggel a választott témában, kitűnő edzés a szakdolgozatírásra, segítheti a minőségi szakmai kapcsolatokat, jelzést adhat a munkaerőpiacon, pontot ér a versenytől függő hallgatói juttatásokban
Kutatószemináriumra jelentkezés előnyei: növeli a hallgató és az oktató motivációját a TDK-dolgozat megírására, csak egymással szemben jár elkötelezettséggel (választható tárgy, az oktató plusz teljesítményét utólag írják jóvá, ha az írásos értékelések alapján bemutatásra kerülhet a dolgozat)
Bármely témára jelentkezhet, érdemes összekötni szakszemináriummal. Ha a választott oktató nem hirdetett kutatószemináriumot, akkor jelentkezzen a Személyzeti közgazdaságtan és menedzsment (Bódis Lajos) kutatószemináriumra mint gyűjtőkurzusra, és a bemutatott dolgozat után járó elismerést az oktatójának jóváírjuk.
3. Szabályok és tanácsok
A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (kismértékben) változott, a hatályos szabályokat valamint a frissített és bővített tanácsokat lásd a 2016-os tájékoztató ugyanezen részében!
4. Munkamódszer a szakszeminárium-vezető döntése szerint
Az első félévben el kellene jutni a feldolgozandó kérdés strukturálásáig (nem csak formális vázlat), sokat olvasni, azokból már a dolgozathoz is nyersanyagként használható összefoglalókat készíteni.
A második félévben "közel készre" kellene írni a dolgozatot (a szorgalmi időszak vagy a vizsgaidőszak végére akkor is, ha nem záróvizsgázik a félév végén, és nem adja be a dolgozatot).
Azokban a félévekben vegyék fel a szakszemináriumot, amikor tudnak a szakdolgozatírással foglalkozni. Adminisztratív okból nem késleltetjük az előrehaladást, az I. részt (újra) fel lehet venni tavasszal is, a II. részt ősszel is. Az oktatókat arra kérjük, hogy ne engedjék át a tárgyból azt, aki nem ér el érdemi előrehaladást. A tapasztalat szerint a szakdolgozatírásban adott segítség és kontroll akkor hatékony, akkor lehet elkerülni a tanulmányok elhúzódását vagy a lemorzsolódást, ha egyidejűleg a szakszeminárium tárgyat is teljesítik.
A második félévben "közel készre" kellene írni a dolgozatot (a szorgalmi időszak vagy a vizsgaidőszak végére akkor is, ha nem záróvizsgázik a félév végén, és nem adja be a dolgozatot).
Azokban a félévekben vegyék fel a szakszemináriumot, amikor tudnak a szakdolgozatírással foglalkozni. Adminisztratív okból nem késleltetjük az előrehaladást, az I. részt (újra) fel lehet venni tavasszal is, a II. részt ősszel is. Az oktatókat arra kérjük, hogy ne engedjék át a tárgyból azt, aki nem ér el érdemi előrehaladást. A tapasztalat szerint a szakdolgozatírásban adott segítség és kontroll akkor hatékony, akkor lehet elkerülni a tanulmányok elhúzódását vagy a lemorzsolódást, ha egyidejűleg a szakszeminárium tárgyat is teljesítik.
5. Módszertani felfrissítő/konzultáció és szakdolgozati workshop
Módszertani felfrissítő és konzultáció: november 23. hétfő 13:40-15:10, C.VII. (a Személyügyi tevékenység I. tárgy előadási időpontjában).
A workshop célja, hogy bemutassa az addigi előrehaladását és terveit, amelyekhez több és többféle kompetenciájú oktató hozzászól segítő céllal.
A szakszeminárium-vezetők kötelezővé és az értékelés részévé tehetik a részvételt, vagy ajánlhatják, vagy nem építik be a szakszemináriumi munkába. Ön az egyéni döntésével akkor is igénybe veheti szolgáltatásként, ha nem teszik önnek kötelezővé.
- Bódis Lajos (Munkagazdaságtan központ/Emberi erőforrások tanszék): Mit jelent a gyakorlati alkalmazás a szakdolgozatban, milyen szempontokat mérlegeljünk a saját vizsgálathoz, mik a tipikus hibaforrások? diák
- Sugár András (Statisztika tanszék): Kérdőíves adatgyűjtés és vállalati adatok elemzése kis minta vagy kis szervezetekben végzett teljes körű felvétel esetén
- Papp Bence (Munkagazdaságtan központ/Emberi erőforrások tanszék): Nagymintás elemzések munkaerő-piaci témákban: módszerek és reálisan teljesíthető célok diák
- Czakó Ágnes (Szociológia és társadalompolitika intézet): Interjús vizsgálatok a szakdolgozatban
- Vicsek Lilla (Szociológia és Társadalompolitika Intézet): Fókuszcsoportos vizsgálatok a szakdolgozatban diák
Hasznos olvasmányok:
Szakdolgozati workshop: december 17-22. és január 27-február 2. között, a szakszeminárium-vezető döntése szerint, ennek keretei között választhat ön időpontot.- Heltai Erzsébet - Tarjányi József (1999): A szociológiai interjú készítése. tarki.hu letöltés
- Héra Gábor - Ligeti György (2006): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó. könyvtári elérhetőség
- Vicsek Lilla (2006): Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és gyakorlati alkalmazás. Osiris Kiadó. könyvtári elérhetőség
- Majoros Pál (2006): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó. könyvtári elérhetőség
- Babbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. 6. kiadás. Balassi Kiadó. könyvtári elérhetőség
- A Szociológia és Társadalompolitika Intézet módszertani tárgyainak (például Egyéni és csoportos interjú) további olvasmányai
A workshop célja, hogy bemutassa az addigi előrehaladását és terveit, amelyekhez több és többféle kompetenciájú oktató hozzászól segítő céllal.
A szakszeminárium-vezetők kötelezővé és az értékelés részévé tehetik a részvételt, vagy ajánlhatják, vagy nem építik be a szakszemináriumi munkába. Ön az egyéni döntésével akkor is igénybe veheti szolgáltatásként, ha nem teszik önnek kötelezővé.
6. Komplex vizsga CSAK NAPPALI TAGOZATOSOKNAK!
A tanulmányokat lezáró vizsga két összetett kérdés megválaszolásából és vitájából áll, melyek a kötelező szaktárgyak irodalmára támaszkodnak, és összefüggnek a szakdolgozata témájával. Ezzel az a célunk, hogy növeljük a szinergiákat, alkalmazzuk a tanultakat az önhöz közel álló témában. A kérdéseket a szakfelelős tanszék dolgozza ki, szükség esetén konzultálva a szakszeminárium-vezetővel. "Tételhúzásos" vizsgakérdések nem lesznek.
A kérdéseket a komplex vizsga előtt legkésőbb 5 nappal e-mailben kapja meg. A válaszait előre kell kidolgozni és arról részletes vázlatot készíteni, amihez természetesen használhatja a tananyagot, bármilyen segédeszközt, és igénybe vehet bármilyen segítséget. A szövegszerkesztővel írt vázlatot a vizsga előtti napon 18 óráig el kell küldeni a szakfelelős mailcímére. A vizsgán segédeszközök és jegyzetek nem használhatók.
A tanulmányokat lezáró vizsga két összetett kérdés megválaszolásából és vitájából áll, melyek a kötelező szaktárgyak irodalmára támaszkodnak, és összefüggnek a szakdolgozata témájával. Ezzel az a célunk, hogy növeljük a szinergiákat, alkalmazzuk a tanultakat az önhöz közel álló témában. A kérdéseket a szakfelelős tanszék dolgozza ki, szükség esetén konzultálva a szakszeminárium-vezetővel. "Tételhúzásos" vizsgakérdések nem lesznek.
A kérdéseket a komplex vizsga előtt legkésőbb 5 nappal e-mailben kapja meg. A válaszait előre kell kidolgozni és arról részletes vázlatot készíteni, amihez természetesen használhatja a tananyagot, bármilyen segédeszközt, és igénybe vehet bármilyen segítséget. A szövegszerkesztővel írt vázlatot a vizsga előtti napon 18 óráig el kell küldeni a szakfelelős mailcímére. A vizsgán segédeszközök és jegyzetek nem használhatók.
7. Záróvizsga
5-8 fős, vegyesen nappali és levelező tagozatos csoportokban, ahol a szakdolgozatot kell bemutatni és a vizsgabizottság előtt megvédeni. A részei: 6-10 perces prezentáció szóban, 5-10 db diával (.ppt, .pdf vagy prezi), lényegre törően a dolgozatban vizsgált kérdésekről, a gondolatmenetről és a főbb eredményekről; a szakdolgozat bírálója által javasolt, a vizsgabizottság által helyben feltett kérdésekre kell válaszolni; a vizsgázóknak egymástól is lehetőségük van kérdezni.
8. Kapcsolat, kérdések:
a szakszeminárium-vezetők elérhetőségei a témáknál
Waffenschmidt Edit, E.275 (Gazdaságpolitika és Közpolitika Intézet titkársága) telefon: 1 482 5032 mailcím
Személyügyi tevékenység I. (EE alapszak NAPP) 2015
(kötelező szaktárgy az Emberi erőforrások alapszak 3. évfolyamának 1. félévében)
Kreditpont: 4
Heti 1+2 óra
A vállalati humán erőforrások gazdaságtana (személyzeti gazdaságtan, personnel economics) önálló irányzattá válása része a mikrogazdaságtan és a vezetéselmélet közeledésének. A széles szakmai közönségnek szóló irodalom és egyetemi kurzusok összebékítik az elméleti és gyakorlati érdeklődést, és a résztvevők előképzettségéhez alkalmazkodva elhagyják a matematikai kifejtést. Ebben a koncepcionális keretben újra megvizsgáljuk a vállalati emberierőforrás-gazdálkodás több ismert problémáját, és néhány eddig nem tárgyalt terület elemzésére, a hatékony döntések számára javaslattételre is vállalkozunk.
Tantárgy adatlap a BCE intranetes felületén
Kötelező olvasmányok
EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 3-11. fejezet
(Felfrissítő, külön számonkérés nincs, a tárgy I. és II. része épít rá, és a komplex vizsga kérdéseinek kidolgozásához szükséges.)
LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1-4., 8-9., 12., 17-18. fejezet
Témakörök
Lásd a zárthelyi és gyakorló zárthelyi dolgozatok, az előadások és a műhelymunkák témáit.
Az ismeretek számonkérése és értékelés
6 egymást kéthetenként követő szemináriumon zárthelyi és kis gyakorló zárthelyi dolgozatot írnak a kijelölt olvasmányból, előtte lehetséges közös ismétlés és konzultáció, utána a következő zárthelyi téma szerkezetének ismertetése, nehezebb részeivel kapcsolatos segítség. A közös ismétlés során egyénileg plusz pontok szerezhetők. A zárthelyiket az oktató, a gyakorló zárthelyiket közös megbeszélés után a dolgozatíró értékeli.
5 másik egymást kéthetenként követő szemináriumon műhelymunkát végzünk a megjelölt témákban. Ehhez otthon el kell olvasni a megadott olvasmányt, és a bevezető feladat 1 oldalas megoldását (Times New Roman, 12-es betűnagyság, szimpla sorköz, normál margó) előzetesen el kell küldeni az oktató mailcímére.
Megajánlott jegy szerezhető a következőkből: 2 zh eredménye (2*25 pont), 4 kis gyakorló zh közül a legjobb kettő eredménye (2*12 pont), legkésőbb a vizsgaidőszak végéig beadandó kisesszében a félév során megbeszélt több témakört átfogó kérdés elemző, érvelő kifejtése, 3 oldal (26 pont).
Vizsga az összes zárthelyi és gyakorló zárthelyi dolgozat anyagából (75 pont), legkésőbb a vizsgaidőszak végéig beadandó kisesszében a félév során megbeszélt több témakört átfogó kérdés elemző, érvelő kifejtése, 3 oldal (25 pont).
Kritériumfeltétel az 5 műhelymunkából legalább 3 alkalommal való aktív részvétel és az előzetes feladat elküldése. A szemináriumokon való részvétel a műhelymunkához tartozik, kihagyni nem lehet, ennek figyelembevételével tervezzék meg a részvételüket a foglalkozásokon. A három azonos témájú szeminárium között át lehet jelentkezni a kapacitások ésszerű korlátai között.
Gyakorló és zárthelyi dolgozatok, műhelymunkák értékelése
A) Kis gyakorló zárthelyi dolgozatok témái és dátumai
1. A felvételi követelmények meghatározása és a megfelelő emberek felvétele (október 5. és 7.)
LAZEAR 1-3. fejezet
2. A dolgozó termelékenységének megismerése. Információ, jelzés és munkaerő-csábítás (október 19. és 21.)
LAZEAR 4. és 8. fejezet
3. Az előléptetés mint motiváló tényező. Munkacsoportok (november 16. és 18.)
LAZEAR 9. és 12. fejezet, kimarad: Részvények és részvényopciók és Részvényeladási opciók részek, 327-335. o.
4. Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben (november 30. és december 2.)
LAZEAR 18. fejezet órai diák
dolgozati kérdések és válaszok: november 30., december 2. reggeli csoport , délutáni csoport
B) Zárthelyi dolgozatok témái és dátumai
I. November 2. és 4.
az 1-2. gyakorló zárthelyi anyaga + EHRENBERG-SMITH 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezet
II. December 14. és 16.
a 3-4. gyakorló zárthelyi anyaga + LAZEAR 17. (A dolgozók értékelése) fejezet
C) Előadások témái és dátumai
1. Tárgymegbeszélés: szeptember 14.
2-4. Munkagazdaságtan felfrissítő és összefoglaló: szeptember 21., 28., október 12.
5-6. HR menedzsment és a dolgozói bérkövetelések kezelése: október 26., november 9.
7. Szakdolgozati kutatás-módszertani felfrissítő és konzultáció: november 23.
8. Felkészülés a zárthelyi dolgozatra (Lazear 9., 12., 17., 18. fejezet): december 7.
D) Műhelymunkák
Ha adok egy oldalas beugró feladatot, azok elküldési határideje:
- a hétfői szeminárium résztvevőitől vasárnap 18 óráig
- a szerdai szemináriumok résztvevőitől kedden 18 óráig
1. Október 12. és 14.
A felvételi követelmények meghatározása és a megfelelő emberek felvétele (Lazear 1-3. fejezet megbeszélés)
2. Október 26. és 28.
A dolgozó termelékenységének megismerése. Információ, jelzés és munkaerő-csábítás (Lazear 4. és 8. fejezet megbeszélés)
3. November 9. és 11.
HR menedzsment és a dolgozói bérkövetelések kezelése (előadás és megbeszélés)
4. November 23. és 25.
Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben (Lazear 18. fejezet zh-ra készülés és megbeszélés) órai diák
5. December 7. és 9.
Az előléptetés mint motiváló tényező. Munkacsoportok. A dolgozók értékelése (Lazear 9., 12., 17. fejezet zh-ra készülés és megbeszélés)
E) Kisesszé írása egy választott témából
Fejtsen ki elemző, érvelő módon egyet az alábbi, több témakört átfogó kérdések közül!
Terjedelem: 3 oldal (Times New Roman, 12-es betűnagyság, szimpla sorköz, normál margó) Határidő: legkésőbb a vizsgaidőszak vége
Értékelés: 26 pont a megajánlott jegyért végzett feladatként, 25 pont a vizsgadolgozatot íróknak
1. Gondolja át az olvasottak alapján a "job hopping" jelenséget! Hogyan függ
össze a hosszú távú ösztönzés megismert magyarázataival (melyek a
mellette/ellene szóló érvek, a vállalati/dolgozói nézőpontból)?
Felhasználandó olvasmányok: LAZEAR 2., 3., 4., 8. fejezet, EHRENBERG-SMITH 5.,
11. fejezet
Az Ehrenberg-Smith könyv 5. fejezete (A félig állandó munkaerőköltségek) a komplex vizsga egyik átfogó kérdésének kidolgozásához kellhet majd, azért adtam meg a tárgy olvasmányaként. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához is erősen javaslom használni A nem bér jellegű munkaerőköltségek, Az általános és a speciális szakképzés, A felvételi beruházás részeket. (A kérdés egyszerűbben a munkapszichológia specializációra jelentkezők egyik esszékérdése volt.)
2. Gyűjtse össze, hogy a dolgozók egymással/a munkáltatóval való
együttműködése/konfliktusa kapcsán milyen különböző szervezeti jelenségekről, HR
menedzsment technikákról, illetve ezekre adott magyarázatokról olvasott!
Felhasználandó olvasmányok: LAZEAR 9., 12., 17., 18. fejezet, EHRENBERG-SMITH
11. fejezet. Használhatók az emberierőforrás-menedzsment, szervezeti magatartás
témák, olvasmányok is.
A gondolatait így rendszerezze:
- a dolgozók egymással és a munkáltatóval is együttműködnek,
- egymással együttműködnek, a munkáltatóval konfliktusba kerülnek,
- egymással konfliktusuk van, a munkáltatóval együttműködnek,
- egymással és a munkáltatóval is konfliktusos a viszonyuk.
Kreditpont: 4
Heti 1+2 óra
A vállalati humán erőforrások gazdaságtana (személyzeti gazdaságtan, personnel economics) önálló irányzattá válása része a mikrogazdaságtan és a vezetéselmélet közeledésének. A széles szakmai közönségnek szóló irodalom és egyetemi kurzusok összebékítik az elméleti és gyakorlati érdeklődést, és a résztvevők előképzettségéhez alkalmazkodva elhagyják a matematikai kifejtést. Ebben a koncepcionális keretben újra megvizsgáljuk a vállalati emberierőforrás-gazdálkodás több ismert problémáját, és néhány eddig nem tárgyalt terület elemzésére, a hatékony döntések számára javaslattételre is vállalkozunk.
Tantárgy adatlap a BCE intranetes felületén
Kötelező olvasmányok
EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 3-11. fejezet
(Felfrissítő, külön számonkérés nincs, a tárgy I. és II. része épít rá, és a komplex vizsga kérdéseinek kidolgozásához szükséges.)
LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1-4., 8-9., 12., 17-18. fejezet
Témakörök
Lásd a zárthelyi és gyakorló zárthelyi dolgozatok, az előadások és a műhelymunkák témáit.
Az ismeretek számonkérése és értékelés
6 egymást kéthetenként követő szemináriumon zárthelyi és kis gyakorló zárthelyi dolgozatot írnak a kijelölt olvasmányból, előtte lehetséges közös ismétlés és konzultáció, utána a következő zárthelyi téma szerkezetének ismertetése, nehezebb részeivel kapcsolatos segítség. A közös ismétlés során egyénileg plusz pontok szerezhetők. A zárthelyiket az oktató, a gyakorló zárthelyiket közös megbeszélés után a dolgozatíró értékeli.
5 másik egymást kéthetenként követő szemináriumon műhelymunkát végzünk a megjelölt témákban. Ehhez otthon el kell olvasni a megadott olvasmányt, és a bevezető feladat 1 oldalas megoldását (Times New Roman, 12-es betűnagyság, szimpla sorköz, normál margó) előzetesen el kell küldeni az oktató mailcímére.
Megajánlott jegy szerezhető a következőkből: 2 zh eredménye (2*25 pont), 4 kis gyakorló zh közül a legjobb kettő eredménye (2*12 pont), legkésőbb a vizsgaidőszak végéig beadandó kisesszében a félév során megbeszélt több témakört átfogó kérdés elemző, érvelő kifejtése, 3 oldal (26 pont).
Vizsga az összes zárthelyi és gyakorló zárthelyi dolgozat anyagából (75 pont), legkésőbb a vizsgaidőszak végéig beadandó kisesszében a félév során megbeszélt több témakört átfogó kérdés elemző, érvelő kifejtése, 3 oldal (25 pont).
Kritériumfeltétel az 5 műhelymunkából legalább 3 alkalommal való aktív részvétel és az előzetes feladat elküldése. A szemináriumokon való részvétel a műhelymunkához tartozik, kihagyni nem lehet, ennek figyelembevételével tervezzék meg a részvételüket a foglalkozásokon. A három azonos témájú szeminárium között át lehet jelentkezni a kapacitások ésszerű korlátai között.
Gyakorló és zárthelyi dolgozatok, műhelymunkák értékelése
A) Kis gyakorló zárthelyi dolgozatok témái és dátumai
1. A felvételi követelmények meghatározása és a megfelelő emberek felvétele (október 5. és 7.)
LAZEAR 1-3. fejezet
2. A dolgozó termelékenységének megismerése. Információ, jelzés és munkaerő-csábítás (október 19. és 21.)
LAZEAR 4. és 8. fejezet
3. Az előléptetés mint motiváló tényező. Munkacsoportok (november 16. és 18.)
LAZEAR 9. és 12. fejezet, kimarad: Részvények és részvényopciók és Részvényeladási opciók részek, 327-335. o.
4. Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben (november 30. és december 2.)
LAZEAR 18. fejezet órai diák
dolgozati kérdések és válaszok: november 30., december 2. reggeli csoport , délutáni csoport
B) Zárthelyi dolgozatok témái és dátumai
I. November 2. és 4.
az 1-2. gyakorló zárthelyi anyaga + EHRENBERG-SMITH 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezet
II. December 14. és 16.
a 3-4. gyakorló zárthelyi anyaga + LAZEAR 17. (A dolgozók értékelése) fejezet
C) Előadások témái és dátumai
1. Tárgymegbeszélés: szeptember 14.
2-4. Munkagazdaságtan felfrissítő és összefoglaló: szeptember 21., 28., október 12.
5-6. HR menedzsment és a dolgozói bérkövetelések kezelése: október 26., november 9.
7. Szakdolgozati kutatás-módszertani felfrissítő és konzultáció: november 23.
8. Felkészülés a zárthelyi dolgozatra (Lazear 9., 12., 17., 18. fejezet): december 7.
D) Műhelymunkák
Ha adok egy oldalas beugró feladatot, azok elküldési határideje:
- a hétfői szeminárium résztvevőitől vasárnap 18 óráig
- a szerdai szemináriumok résztvevőitől kedden 18 óráig
1. Október 12. és 14.
A felvételi követelmények meghatározása és a megfelelő emberek felvétele (Lazear 1-3. fejezet megbeszélés)
2. Október 26. és 28.
A dolgozó termelékenységének megismerése. Információ, jelzés és munkaerő-csábítás (Lazear 4. és 8. fejezet megbeszélés)
3. November 9. és 11.
HR menedzsment és a dolgozói bérkövetelések kezelése (előadás és megbeszélés)
4. November 23. és 25.
Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben (Lazear 18. fejezet zh-ra készülés és megbeszélés) órai diák
5. December 7. és 9.
Az előléptetés mint motiváló tényező. Munkacsoportok. A dolgozók értékelése (Lazear 9., 12., 17. fejezet zh-ra készülés és megbeszélés)
E) Kisesszé írása egy választott témából
Fejtsen ki elemző, érvelő módon egyet az alábbi, több témakört átfogó kérdések közül!
Terjedelem: 3 oldal (Times New Roman, 12-es betűnagyság, szimpla sorköz, normál margó) Határidő: legkésőbb a vizsgaidőszak vége
Értékelés: 26 pont a megajánlott jegyért végzett feladatként, 25 pont a vizsgadolgozatot íróknak
1. Gondolja át az olvasottak alapján a "job hopping" jelenséget! Hogyan függ
össze a hosszú távú ösztönzés megismert magyarázataival (melyek a
mellette/ellene szóló érvek, a vállalati/dolgozói nézőpontból)?
Felhasználandó olvasmányok: LAZEAR 2., 3., 4., 8. fejezet, EHRENBERG-SMITH 5.,
11. fejezet
Az Ehrenberg-Smith könyv 5. fejezete (A félig állandó munkaerőköltségek) a komplex vizsga egyik átfogó kérdésének kidolgozásához kellhet majd, azért adtam meg a tárgy olvasmányaként. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához is erősen javaslom használni A nem bér jellegű munkaerőköltségek, Az általános és a speciális szakképzés, A felvételi beruházás részeket. (A kérdés egyszerűbben a munkapszichológia specializációra jelentkezők egyik esszékérdése volt.)
2. Gyűjtse össze, hogy a dolgozók egymással/a munkáltatóval való
együttműködése/konfliktusa kapcsán milyen különböző szervezeti jelenségekről, HR
menedzsment technikákról, illetve ezekre adott magyarázatokról olvasott!
Felhasználandó olvasmányok: LAZEAR 9., 12., 17., 18. fejezet, EHRENBERG-SMITH
11. fejezet. Használhatók az emberierőforrás-menedzsment, szervezeti magatartás
témák, olvasmányok is.
A gondolatait így rendszerezze:
- a dolgozók egymással és a munkáltatóval is együttműködnek,
- egymással együttműködnek, a munkáltatóval konfliktusba kerülnek,
- egymással konfliktusuk van, a munkáltatóval együttműködnek,
- egymással és a munkáltatóval is konfliktusos a viszonyuk.
Munkaügyi kapcsolatok rendszere (EE alapszak LEV) 2015
Munkaügyi kapcsolatok rendszere LEVELEZŐ
(kötelező tárgy a levelező képzés Emberi erőforrások szak 3. évfolyamának 1. félévében)
Kreditpont: 4
Összesen 12 óra
Oktató:
Bódis Lajos, Emberi erőforrások tanszék, lajos pont bodis kukac gmail pont com
Tantárgy adatlap a BCE intranetes felületén
Témakörök
Oktató:
Bódis Lajos, Emberi erőforrások tanszék, lajos pont bodis kukac gmail pont com
Tantárgy adatlap a BCE intranetes felületén
Témakörök
1. Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben diák
(A dolgozói részvétel lehetséges hozamai és költségei. Információk átadása a dolgozók számára: hiteles tájékoztatás a vállalat helyzetéről. Információk átadása a vállalatvezetés számára. A dolgozói információk termelékenységnövelő hatása, dolgozói beleszólás és kreativitás. A dolgozók együttműködő kontra nyíltan támadó viselkedésének meghatározói. Termelékenység, profit és a dolgozói beleszólás optimális mértéke. Vállalati ellenállás a dolgozók szervezkedésével szemben.)
2. Egyéni mobilitás és szakszervezeti tiltakozás a munkaerőpiacon diák
(Kiegyenlítő bérkülönbségek. A munkaköri összeillés: a dolgozói preferenciák és a tájékozottság szerepe. Bérelmélet, sérülésveszély, kiegészítő járandóságok. Foglalkoztatási viszonyok és munkafeltételek. A kilépések mint információrendszer. Kollektív tiltakozás szakszervezetbe tömörülés révén. Szakszervezeti tiltakozás és piaci kimenetelek.)
3. Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás átalakulása a magyar vállalatokban diák
(Újra áttekintjük a korszerű nagyvállalati munkaerő-gazdálkodásnak a munkaügyi kapcsolatokat is meghatározó, a munkahelyi bér–teljesítmény alku kereteit kijelölő főbb törekvéseit és eljárásait. Majd a szórványos empirikus kutatásokat értelmezzük, és megbeszélünk egy koncepcionális keretet, amelynek segítségével értelmezhetők a munkaszervezeti újítások és a munkahelyi alku összefüggései. A döntésbefolyásolás optimalizálása szervezeti tervezéssel: a kommunikáció korlátozása, a vezetői döntések jövedelemelosztási hatásának mérséklése, a vezetési eljárások részekre bontása és finomítása.)
4. A szakszervezeti akciók, a munkaügyi konfliktusok és a szakszervezetek hatásának mikrogazdasági magyarázatai diák
(A szakszervezet felépítése és tagsága. A szakszervezeti rendszer nemzetközi összehasonlítása. A szakszervezeti célok elérésének korlátai. A "monopol-szakszervezeti" és a "hatékony szerződési" modell. A kollektív alku és eszközei. A szakszervezeti szerveződés kereslete és kínálata. Szakszervezeti akciók a munkaerő-keresleti görbe módosítására. Egyezkedés és sztrájkfenyegetés. A sztrájkok és az alku egyszerű modellje, az aszimmetrikus tájékozottság.)
5. A magyarországi kollektív szerződések tartalmának, hatásainak elemzése diák
(A klasszikus kollektív szerződés tartalma az Egyesült Államokban. Németország: a kollektív alku decentralizációja. Az Európai Unió politikáinak megfelelő innovatív tartalmak. Esettanulmányok a posztszocialista szakszervezeti alkustratégiáról. A kollektív szerződések szabályozási körének jogi elemzése.)
6. A szakszervezetek globális válsága és kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére diák
(Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére. A szervezési stratégiák osztályozása. A szolgáltató és a szervezkedő szakszervezeti modell. Új célcsoportok szervezése. Mozgalmi, politikai aktivitás. Strukturális változások és funkcionális újítások. Nemzetközi összehasonlítás. Szakszervezeti válság és újraszervezés Magyarországon?)
(A dolgozói részvétel lehetséges hozamai és költségei. Információk átadása a dolgozók számára: hiteles tájékoztatás a vállalat helyzetéről. Információk átadása a vállalatvezetés számára. A dolgozói információk termelékenységnövelő hatása, dolgozói beleszólás és kreativitás. A dolgozók együttműködő kontra nyíltan támadó viselkedésének meghatározói. Termelékenység, profit és a dolgozói beleszólás optimális mértéke. Vállalati ellenállás a dolgozók szervezkedésével szemben.)
2. Egyéni mobilitás és szakszervezeti tiltakozás a munkaerőpiacon diák
(Kiegyenlítő bérkülönbségek. A munkaköri összeillés: a dolgozói preferenciák és a tájékozottság szerepe. Bérelmélet, sérülésveszély, kiegészítő járandóságok. Foglalkoztatási viszonyok és munkafeltételek. A kilépések mint információrendszer. Kollektív tiltakozás szakszervezetbe tömörülés révén. Szakszervezeti tiltakozás és piaci kimenetelek.)
3. Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás átalakulása a magyar vállalatokban diák
(Újra áttekintjük a korszerű nagyvállalati munkaerő-gazdálkodásnak a munkaügyi kapcsolatokat is meghatározó, a munkahelyi bér–teljesítmény alku kereteit kijelölő főbb törekvéseit és eljárásait. Majd a szórványos empirikus kutatásokat értelmezzük, és megbeszélünk egy koncepcionális keretet, amelynek segítségével értelmezhetők a munkaszervezeti újítások és a munkahelyi alku összefüggései. A döntésbefolyásolás optimalizálása szervezeti tervezéssel: a kommunikáció korlátozása, a vezetői döntések jövedelemelosztási hatásának mérséklése, a vezetési eljárások részekre bontása és finomítása.)
4. A szakszervezeti akciók, a munkaügyi konfliktusok és a szakszervezetek hatásának mikrogazdasági magyarázatai diák
(A szakszervezet felépítése és tagsága. A szakszervezeti rendszer nemzetközi összehasonlítása. A szakszervezeti célok elérésének korlátai. A "monopol-szakszervezeti" és a "hatékony szerződési" modell. A kollektív alku és eszközei. A szakszervezeti szerveződés kereslete és kínálata. Szakszervezeti akciók a munkaerő-keresleti görbe módosítására. Egyezkedés és sztrájkfenyegetés. A sztrájkok és az alku egyszerű modellje, az aszimmetrikus tájékozottság.)
5. A magyarországi kollektív szerződések tartalmának, hatásainak elemzése diák
(A klasszikus kollektív szerződés tartalma az Egyesült Államokban. Németország: a kollektív alku decentralizációja. Az Európai Unió politikáinak megfelelő innovatív tartalmak. Esettanulmányok a posztszocialista szakszervezeti alkustratégiáról. A kollektív szerződések szabályozási körének jogi elemzése.)
6. A szakszervezetek globális válsága és kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére diák
(Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére. A szervezési stratégiák osztályozása. A szolgáltató és a szervezkedő szakszervezeti modell. Új célcsoportok szervezése. Mozgalmi, politikai aktivitás. Strukturális változások és funkcionális újítások. Nemzetközi összehasonlítás. Szakszervezeti válság és újraszervezés Magyarországon?)
Kötelező olvasmányok
EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 8. (Kiegyenlítő bérkülönbségek és munkaerőpiacok), 13. (A szakszervezetek és a munkaerőpiac) fejezet kijelölt részei, 272-307., 499-531. o.
LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 18. (Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben) fejezet, 528-548. o.
NEUMANN L. (2011): Fejezetek a munkaügyi kapcsolatok témakörében, 1. (Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére), 3. (A magyarországi kollektív szerződések tartalmának, hatásainak elemzése) fejezet. Budapesti Corvinus Egyetem (TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003)projekt) letöltés
BÓDIS L. (2005): Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás átalakulása a magyar vállalatokban. Megjelent: Fazekas Károly-Koltay Jenő (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2005. Közelkép: Munkaügyi kapcsolatok a mai Magyarországon (szerk.: Koltay Jenő-Neumann László). MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 186-202. o. letöltés
Órai diák, lásd a témaköröknél
Órai diák, lásd a témaköröknél
Feladatok és értékelés
Írásbeli vizsga a félév végi vizsgaidőszakban (6 db rövid kifejtő kérdés; a felkészülést mintakérdések segítik)
Munkaerő-piaci ismeretek (Kertészmérnök felsőoktatási szakképzés) 2015
Kertészmérnök felsőoktatási szakképzés, nappali tagozat
A záró beszélgetés programja:
12 órától
Berki Márton, Rudas Attila, Schrott Barbara, Szalontai Edit:
Molnár Biokert, Galgahévíz: honlap , facebook
Horváth Mária, Kovács Anita, Sólyom Gergely:
Virágzó Dunakanyar Kertészet, Göd: honlap , facebook
Kasza Luca, Lakatos Lívia, Majkó Zsófia:
Füvészkert, Budapest: honlap , facebook
Mojzer Ármin, Rózsa Dániel:
Szigetmonostori Biokert: honlap , facebook
14 órától
Dylski Gábor, Krupánszki Katalin, Oláh Noémi:
Szőkert Bt, Monor
Farkas Dalma, Kecskés Márk, Móricz Anett, Répás János:
Felsőnyéki Présház Bt, Felsőnyék
Földesi Lívia: Kiss Alexandra, Rajcsok Dorina:
Fitoland Dísznövénykertészet, Budapest: honlap , facebook
Tanár
Bódis Lajos, Munkagazdaságtan központ (Emberi erőforrások tanszék), lajos pont bodis kukac gmail pont com
Kreditpont: 2
Heti 1 idősáv (tömbösítve)
A tárgy a munkaerőpiac és a munkaszervezet munkavállalói és vállalkozói szemmel legfontosabb jellemzőivel foglalkozik, egy konkrét vállalkozás foglalkoztatási gyakorlatának megismerésén és megbeszélésén keresztül.
A hallgatók két foglalkozáson készülnek fel a gyakorlati feladatra, melynek során elméleti hátteret és interjúkészítési fogásokat ismernek meg, valamint hallanak az előző évfolyam hasonló munkájának tapasztalatairól.
Ezután 2-4 fős csoportokban kertészeti vagy valamely kapcsolódó területen működő vállalkozásokat keresnek fel, és a segítségül kapott vázlat alapján, egy vagy két menetben, interjúkat készítenek a tulajdonossal, vezetővel, néhány dolgozóval. A harmadik közös foglalkozáson konzultációt tartunk, és szükség esetén egyéni konzultációs segítséget kapnak.
A tapasztalatokról írásos összefoglalót készítenek (.doc vagy .docx), melyet a két körben folyó záró beszélgetés előtt egy héttel elküldenek az oktatónak, aki írásos megjegyzéseket fűz hozzá. Az összefoglalókat mindenki megkapja, ez alapján az azonos körben bemutatkozóknak két másik cég leírását kell kommentálniuk a záró beszélgetésen. A cégekről 8-10 perces prezentációt kell tartani írásban (.ppt, .pdf, prezi) és szóban, majd részt venni a megbeszélésben.
Témakörök
A felkeresett vállalkozás tevékenysége, a publikus főbb üzleti adatai, története, szervezete
A munkatársak főbb adatai: létszám, képzettségi és kor szerinti összetétel, a vállalkozásnál töltött idő átlagos hossza
Munkamegosztás a szervezeti egységek között és a szervezeti egységeken belül (feladatok, megkívánt képzettség és gyakorlat, átlagos bérek)
Az érintett foglalkozások munkaerőpiaca, az ágazat vállalkozásainak versenye a megfelelő munkaerőért, a meglátogatott vállalkozás helyzete
A megüresedő álláshely meghirdetésének és az alkalmas jelentkezők kiszűrésének módszerei
A betanítás módja, a keresett szaktudás általános illetve a vállalkozásra specifikusan jellemző összetevői, a dolgozók továbbképzése és önképzése
A munkaidő hossza és beosztása
Bérezés, értékelés, ösztönzés formái és nehézségei
A dolgozók jellemző pályafutása a vállalkozáson belül és kívül, cserélődés és stabilitás, a bevált dolgozók megtartásának módjai
Diákmunkások, gyakornokok, pályakezdők alkalmazása, helyzete a vállalkozásnál
Dolgozói célok, munkáltatói igények: azonosság vagy változatosság, a kölcsönös alkalmazkodás témái és módjai
A vállalkozás kapcsolata az egyetemmel, a képzés ismertsége
A vállalkozás további tervei, a tulajdonos/vezető személyes szakmai pályafutása
Számonkérés és követelmények
Beszámoló a vállalati látogatásról írásban és szóban, részvétel a megbeszélésben. A csoportok döntenek az egyéni hozzájárulások megkülönböztetéséről. A megbeszélésben való aktív részvétel szerint is különbséget teszünk az értékelés során.
A záró beszélgetést december 8-án, kedden 12 és 14 órától, két körben tartjuk. A helyszín a Központi Könyvtár "akváriumterme", C. épület, IX. Közraktár u. 4-6., I. emelet
Beszámoló a vállalati látogatásról írásban és szóban, részvétel a megbeszélésben. A csoportok döntenek az egyéni hozzájárulások megkülönböztetéséről. A megbeszélésben való aktív részvétel szerint is különbséget teszünk az értékelés során.
A záró beszélgetést december 8-án, kedden 12 és 14 órától, két körben tartjuk. A helyszín a Központi Könyvtár "akváriumterme", C. épület, IX. Közraktár u. 4-6., I. emelet
A záró beszélgetés programja:
12 órától
Berki Márton, Rudas Attila, Schrott Barbara, Szalontai Edit:
Horváth Mária, Kovács Anita, Sólyom Gergely:
Kasza Luca, Lakatos Lívia, Majkó Zsófia:
Füvészkert, Budapest: honlap , facebook
Mojzer Ármin, Rózsa Dániel:
Szigetmonostori Biokert: honlap , facebook
14 órától
Dylski Gábor, Krupánszki Katalin, Oláh Noémi:
Szőkert Bt, Monor
Farkas Dalma, Kecskés Márk, Móricz Anett, Répás János:
Felsőnyéki Présház Bt, Felsőnyék
Földesi Lívia: Kiss Alexandra, Rajcsok Dorina:
Fitoland Dísznövénykertészet, Budapest: honlap , facebook
Ajánlott háttérolvasmányok
Kuczi Tibor (2011): Kisvállalkozás és társadalmi környezet. Elektronikus jegyzet. Jelenkutató Alapítvány (főleg 2., 4-7. fejezet) letöltés
Nagy Gyula (2011): Bevezetés a munkaerőpiacok empirikus elemzésébe. Elektronikus jegyzet. BCE, Budapest, 1-55. o. letöltés
Bokor Attila és társai (2009): Emberi erőforrás menedzsment. HR szerepek, rendszerek, új tendenciák, vállalati példák. Aula, Budapest (Új kiadás változatlan címmel és tartalommal: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014)
2015. július 12., vasárnap
2015. május 30., szombat
Záróvizsgák 2015 nyár
június 22. hétfő, C.108
13:30 óra
Horváth Réka, Szántó Éva, Tóth Evelin (Meretei Barbara hallgatói)
Farkas Júlia, Mayer Máté (Hámori Balázs hallgatói)
5 fő
Vizsgabizottság: Bódis Lajos, Meretei Barbara, Papp Bence
Szakdolgozatok listája
16 óra
Csernák Máté, Hajós Viktor (levelezős), Horváth Dóra (levelezős), Mile Boglárka Rita, Varsányi Csaba (Nagy Gyula hallgatói)
Czigány Jenő Tamás, Csák Bernadett (levelezős), Braczkó Dávid (Papp Bence hallgatói)
Stan Róbert Attila (Pesuth Tamás hallgatója)
9 fő
Vizsgabizottság: Bódis Lajos, Meretei Barbara, Nagy Gyula, Papp Bence
Szakdolgozatok listája
június 23. kedd, C.108
12:30 óra
Bajza Eszter Valéria, Godó Zsófia, Tóth Dorottya, Zubovics Evelin Alexa (Bódis Lajos hallgatói)
Boros Andrea (levelezős), Mátyás Ágnes (levelezős) (Losonci Dávid hallgatói)
Tukacs Bernadett (levelezős) (Kozma Miklós hallgatója)
7 fő
Vizsgabizottság: Bódis Lajos, Losonci Dávid, Szakadát László
Szakdolgozatok listája
16 óra
Budaházi Balázs, Szabó Anna, Szőke Erzsébet Franciska (levelezős), Zsiborás Fanni (Munkácsy Ferenc hallgatói)
Juhász Eszter, Nyemecz Anita (Bódis Lajos hallgatói)
Zatykó Attila János (Gulácsi László hallgatója)
Baranyai Orsolya Borbála (Péntek Márta hallgatója)
8 fő
Vizsgabizottság: Bódis Lajos, Munkácsy Ferenc, Nagy Gyula, Péntek Márta
Szakdolgozatok listája
június 24. szerda, C.108
9 óra
Detrik Szimonetta, Hencsey Rita, Kasza Melinda, Kisházi Kitty (Andrási Monika hallgatói)
Márton Evelin Zita (Andrási Monika és Bodnár Éva hallgatója)
Sziráki Ariella (Forgács Attila hallgatója)
Balázs Bernadett (Bodnár Éva hallgatója)
7 fő
Vizsgabizottság: Andrási Monika, Bódis Lajos, Meretei Barbara, Papp Bence, Sass Judit
Szakdolgozatok listája
12:30 óra
Bokrossy Barbara (levelezős), Poruben Barbara (Bodnár Éva hallgatói)
Ballabás Flóra Éva, Nasz Réka, Puzsár Fanni Erika, Sáfár Dóra Enikő, Smalkó Nikolett Dzsenifer (Sass Judit hallgatói)
7 fő
Vizsgabizottság: Andrási Monika, Bódis Lajos, Bodnár Éva, Papp Bence, Sass Judit
Szakdolgozatok listája
16 óra
Horváth Réka, Szabó András (Bakó Barna hallgatói)
Hankesz Attila (levelezős), Horváth Bálint Levente (Szakadát László hallgatói)
Schuster Tamás (Hámori Balázs hallgatója)
Gerencsér Dániel (levelezős) (Bódis Lajos hallgatója)
6 fő
Vizsgabizottság: Bódis Lajos, Papp Bence, Szakadát László
Szakdolgozatok listája
június 25. csütörtök, C.108
14 óra
Döbröntei Tamara Zita, Döngölő Zsófia Marianna, Horváth Kisztina, Kovács Jessica Mercédesz (Miklós Gábor hallgatói)
Bernáth Enikő, Bezzeg László (Hámori Balázs hallgatói)
Reindl Ákos (levelezős) (Koncz Katalin hallgatója)
Czupi Áron (Pozsgai Péter hallgatója)
8 fő
Vizsgabizottság: Bódis Lajos, Meretei Barbara, Miklós Gábor, Pozsgai Péter, Nagy Gyula
Szakdolgozatok listája
Komplex vizsgák 2015 nyár
A június 8-12. közötti komplex vizsgák kérdései ITT (a vizsgajelentkezések június 8-i állapota szerint)
A vizsga lefolyásával kapcsolatos tájékoztatás, tanácsok az április 24-én és június 2-án a Neptunon küldött üzenetben.
2015. május 3., vasárnap
Specializációválasztás
Kedves leendő harmadéves!
88 fő jelentkezett specializációra a 97 fő tavasszal aktív másodévesből. Az első helyen a Munkapszichológia specializációt választók közül 46-an éltek a lehetőséggel, hogy rövid szakmai esszével bizonyítsák az érdeklődésüket, őket osztjuk be a specializációra (névsor). A többiek, 42-en a Közszolgáltatás specializációra nyertek beosztást (az ezt választók, illetve azok, akik nem küldtek munkapszichológia esszét; névsor). Mindkét specializációt átalakítottuk, hogy minél hasznosabb és érdekesebb programot adhassanak, és a tárgyak oktatói a teljesítménykövetelményeket is egyeztetni fogják (vö. a megbeszélésen felmerült hallgatói szempontot).
Ha a tárgyfelvétel őszi lezárásáig esetleg jelentős számban további jelentkezések érkeznének az idei és a korábbi másodévesektől a specializációs tárgyak felvételére, akkor is közel egyenlő létszámban indul a két program. Ebben az esetben az eddigi jelentkezők közül véletlenszerűen kiválasztott néhány hallgatónak felajánljuk, hogy menjenek át a Munkapszichológia specializációra; a fejleményekről tájékoztatok. A tárgyfelvételkor mindenki azt fogja látni a Neptunban, ahová beosztottuk, és csak azok látnak specializációs tárgyakat, akik leadtak jelentkezést. (2 főnél feltétel a késedelmes jelentkezésért járó díj befizetése, amit eddig nem tettek meg.)
A szakdolgozat írásával kapcsolatban javasoljuk, hogy rendezzék a gondolataikat az önöket érdeklő témákról. Ha van idejük a nyáron, akár olvassanak hozzájuk néhány könyvet és tanulmányt, melyek nem szerepeltek az eddigi tárgyak kötelező olvasmányaként. A Szakszeminárium I. tárgyat abban a félévben vegyék fel, amikor tényleg foglalkozni tudnak a dolgozat témájának és szerkezetének kitalálásával, a szakirodalmak gyűjtésével és olvasásával, a Szakszemináriumi II. tárgyat pedig akkor, amikor be tudják fejezni a dolgozatot (ez lehet előbb az összes tárgy teljesítésénél, ami a záróvizsgázás feltétele). A tanév elején kevés idő van a tájékoztatásra és tájékozódásra, témaválasztásra, szakszemináriumi beosztás készítésére, ezért korábban fogunk tájékoztatni. Konkrét szervezési lépésekről, közreműködő oktatókról sajnos csak július közepe után tudnak egyeztetni a szak felelősei, miután a minket is érintő szervezeti döntéseket az egyetem illetékes testületei meghozzák.
Üdvözlettel:
Bódis Lajos szakfelelős
Választható specializációk (nagyításhoz klikk a képekre):
Más formátumban: .pdf , .pptx (Google Slides)
A két specializációt egyenlő létszámmal indítjuk, a választás és a beosztás folyamata:
a) Kérdőíven közlik a preferenciájukat, erről értesítést kapnak a vizsgaidőszak első hetében, és kb. egy hetük lesz rá; mindez a Neptunon zajlik.
b) Ha szeretné növelni az esélyét, hogy a megjelölt specializációra tudjuk beosztani, akkor vállalhatja kisesszé írását, a feladatot teljesítők az értékelés sorrendjében előnyben részesülnek. A kisesszében specializációnként 2-2 témát kell kifejteni, témánként legfeljebb 500 szóban, szövegszerkesztővel készítve (.docx vagy .doc). A témákat itt és Neptun-körlevélben közöljük legkésőbb a vizsgaidőszak második hetében, elküldés az edina.molnar@uni-corvinus.hu címre, június 16. (a vizsgaidőszak utáni kedd) 10 óráig.
Témák:
Munkapszichológia specializáció:
1. Jason Fried: Why work doesn’t happen at work című TED-előadása (link) tanulságos lehet HR munkatársaknak és vállalatvezetőknek egyaránt. Képzelje el, hogy ön egy nagyvállalat HR vezetője, mit tudna hasznosítani az előadásból a munkájában?
2. Mi a véleménye a "job hopping" jelenségről?
Közszolgáltatás specializáció:
1. Egy vállalat rendelésállománya hirtelen csökken, ami a dolgozók 20 százalékát feleslegessé teszi. Elbocsátáskor a munkaviszony hosszától függően végkielégítés jár, miközben munkanélküliség esetén a segély fizetése annyival később kezdődik, ahány havi bérnek felel meg a végkielégítés. A megkötött szerződések alapján 3 hónap múlva ismét a korábbi mennyiségű megrendelés várható. Képzelje el, hogy ön a vállalat HR vezetője, milyen döntést javasol a dolgozókkal kapcsolatban?
2. Képzelje el, hogy ön egy lobbiügyekben tanácsadó cég HR területre szakosodott munkatársa! Az ügyfelük tanulmány készítését rendeli meg, hogyan lehetne elérni, hogy a termékéből, egy rákkonzervből, nagy tételben rendeljen a hadsereg. Készítse el a tanulmány vázlatát, és foglalja össze a felhozható fő érveket!
c) A kisesszék értékelésének kihirdetése és az esetleges maradék helyek nyilvános sorsolással való eldöntése előreláthatólag június 25-én, csütörtökön.
Mivel a specializációk beosztása az előzetes tárgyfelvétel ideje alatt még nem dől el, ezeket a tárgyakat csak augusztus végén tudják felvenni a Neptunban, aminek semmilyen gyakorlati következménye nincs.
Az egyéni témaválasztásuk, munkájuk szempontjából a specializációknál (egyenként 55-60 fő) jóval nagyobb jelentősége van a szakszemináriumi beosztásnak (egyenként 5 fő). A szakszemináriumra jelentkezés ideje szeptember második fele. A döntés előkészítése, a tájékozottabb és megfontoltabb választás céljából megbeszélést tartunk, valószínűleg a vizsgaidőszak utáni héten, és írásos tájékoztatást is kapnak július közepéig.
Bódis Lajos szakfelelős
2015. február 5., csütörtök
Személyügyi tevékenység 2015 NAPP
(kötelező szaktárgy az Emberi erőforrások alapszak 3. évfolyamának 2. félévében)
Kreditpont: 4
Heti 1+2 óra
A vállalati humán erőforrások gazdaságtana (személyzeti gazdaságtan, personnel economics) önálló irányzattá válása része a mikrogazdaságtan és a vezetéselmélet közeledésének. A széles szakmai közönségnek szóló irodalom és egyetemi kurzusok összebékítik az elméleti és gyakorlati érdeklődést, és a résztvevők előképzettségéhez alkalmazkodva elhagyják a matematikai kifejtést. Ebben a koncepcionális keretben újra megvizsgáljuk a vállalati emberierőforrás-gazdálkodás több ismert problémáját, és néhány eddig nem tárgyalt terület elemzésére, a hatékony döntések számára javaslattételre is vállalkozunk.
Tantárgy adatlap a BCE intranetes felületén
Kötelező olvasmányok
EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 5. (A félig állandó munkaerőköltségek és hatásuk a munkaerő-keresletre), 6. (A gazdaság felé irányuló munkaerő-kínálat: a munkavégzésre vonatkozó döntés), 7. (Munkaerő-kínálat: háztartási termelés, a család és az életciklus), 9. (Beruházások az emberi tőkébe: oktatás és szakképzés), 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezetek, 161-271., 313-362., 401-439. o.
BOKOR A. - SZŐTS-KOVÁTS K. - CSILLAG S. - BÁCSI K. - SZILAS R. (2007/2009/2014): Emberi erőforrás menedzsment. HR szerepek, rendszerek, új tendenciák, vállalati példák. Aula (változatlan utánnyomások: Aula, 2009, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014). 4. (Munkakör- és kompetencia-menedzsment), 5. (Munkaerő-áramlás), 8. (Teljesítmény-menedzsment), 9. (Kompenzációs és javadalmazási rendszerek) fejezetek, 99-131., 133-171., 239-275., 277-310. o.
MILGROM, P. - ROBERTS, J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 511-523., 524-554. o.
LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 9. (Az előléptetés mint motiváló tényező), 10. (A vállalati munkaügyi politika), 12. (Munkacsoportok), 16. (A munkakör: feladatok és felelősség), 17. (A dolgozók értékelése) fejezetek, 233-263., 269-286., 313-327., 336-352., 462-491., 500-524. o.
Témakörök
Lásd a kis zárthelyi dolgozatok, a műhelymunkák és az előadások témáit.
Az ismeretek számonkérése és értékelés
5 egymást kéthetenként követő gyakorlaton zárthelyi kisdolgozatot írnak a kijelölt olvasmányból, előtte lehetséges közös ismétlés és konzultáció, utána a következő zárthelyi téma szerkezetének ismertetése, nehezebb részeivel kapcsolatos segítség.
5 másik egymást kéthetenként követő gyakorlaton műhelymunkát végzünk a megjelölt témákban. Ehhez otthon el kell olvasni a megadott olvasmányt, és a bevezető feladat 1 oldalas megoldását (Times New Roman, 12-es betűnagyság, szimpla sorköz, normál margó) előzetesen el kell küldeni az oktató mailcímére.
A gyakorlati jegy feltétele legalább 4 db műhelymunkán aktív részvétel és az írásos feladatok megfelelő teljesítése.
A gyakorlati jegy a 4 db legjobb zárthelyi dolgozat átlaga.
A zárthelyi kisdolgozatokat a kérdések pontozása után (összesen 0-12), egyenként osztályozom (1-5), előzetes ponthatárok nélkül, egymással is összehasonlítva. A gyakorlati jegy az osztályzatok számtani átlaga (a le- vagy felfelé kerekítés nem automatikus, előtte újra megnézhetem a dolgozatokat).
4 db zárthelyinél többet is, kevesebbet is lehet írni, a meg nem írt dolgozatok 1-est érnek az átlagban. (Azaz akár 1 db 5-ösre osztályzott kisdolgozattal is kapható megajánlott jegy: (5+1+1+1)/4=2).
A 4 db műhelymunka teljesítése (= otthoni írásbeli feladat elküldése + személyes részvétel és aktivitás) kizáró feltétel. A műhelymunkák más napon is teljesíthetők, mint a dolgozatírás, de utólag nem pótolhatók.
A foglalkozáson való részvétel a műhelymunkához tartozik, kihagyni nem lehet. Kérem, ennek figyelembevételével tervezzék meg a részvételüket a foglalkozásokon, figyelembe véve a két azonos témájú foglalkozás közötti átjelentkezés illetve az egy műhelymunka kihagyásának lehetőségét!
A három azonos témájú foglalkozás közül indokolt esetben másikon vehet részt, az előzetes feladatot ebben az esetben újra el kell küldeni.
Kis zárthelyi dolgozatok és műhelymunkák értékelése (frissítés: június 8.)
A) Kis zárthelyi dolgozatok témái és dátumai
1. A dolgozók értékelése (február 18. és 20.) diák1 (Csillag) dia2 (Karolinyné 2003, 259. o.) dia3 (Bokor és társai 2007/2009/2014, 259.o.) diák4 (Bódis)
BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 8. (Teljesítmény-menedzsment) fejezet, 239-275. o.
LAZEAR (2006) 17. (A dolgozók értékelése) fejezet, 500-524. o.
MILGROM-ROBERTS (2005) 12. fejezet, Teljesítményértékelés alfejezet, 530-536. o.
2. Munkadíj, motiválás, termelékenység I. (március 4. és 6.) diák1 (Csillag) diák2 (Bódis) dia3 (Milgrom-Roberts, szerződésmenük)
BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 9. (Kompenzációs és javadalmazási rendszerek) fejezet, 277-310. o.
EHRENBERG-SMITH (2003) 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezet, 401-439. o.
MILGROM-ROBERTS (2005) 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 511-523. (kimarad: A jutalékráták meghatározása: az elmélet és az adatok rész), 524-530., 542-551. o.
3. Munkadíj, motiválás, termelékenység II.A vállalati munkaügyi politika és a csoportmunka (március 18. és 20.)
BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 9. (Kompenzációs és javadalmazási rendszerek) fejezet, 277-310. o.
EHRENBERG-SMITH (2003) 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezet, 401-439. o.
MILGROM-ROBERTS (2005) 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 511-523. (kimarad: A jutalékráták meghatározása: az elmélet és az adatok rész), 524-530., 542-551. o.
(azonos az előző kis zárthelyi dolgozat anyagával)
LAZEAR (2006) 10. (A vállalati munkaügyi politika), 12. (Munkacsoportok) fejezetek, 269-286., 313-327. (kimarad: Részvények és részvényopciók és Részvényeladási opciók részek), 336-352. o.
(a következő kis zárthelyi anyaga)
4. A vállalati munkaügyi politika és a csoportmunkaA munkakör: feladatok és felelősség (április 1. és 3.)
LAZEAR (2006) 10. (A vállalati munkaügyi politika), 12. (Munkacsoportok) fejezetek, 269-286., 313-327. (kimarad: Részvények és részvényopciók és Részvényeladási opciók részek), 336-352. o.
BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 4. (Munkakör- és kompetencia-menedzsment) fejezet, 99-131. o.
LAZEAR (2006) 16. (A munkakör: feladatok és felelősség) fejezet, 462-491.o.
MILGROM-ROBERTS (2005) 12. fejezet, A munkakörök kialakítása alfejezet, 536-542. o.
(kimarad a kötelező olvasmányok, vizsgaanyagok közül)
5. Az előléptetés mint motiváló tényező (április 15. és 17.) összefoglalás
BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 5. (Munkaerő-áramlás) fejezet, 133-171. o.
LAZEAR (2006) 9. (Az előléptetés mint motiváló tényező) fejezet, 233-263. o.
5+1. Lehetőség egy dolgozat javítására vagy pótlására (május 6. és 8.)
B) Műhelymunkák témái és dátumai
A Személyügyi tevékenység műhelymunkák beugró egy oldalainak elküldési határideje alkalmazkodik az órák e félévi idejéhez:
- a szerdai két kurzus résztvevőitől szerdán 12 óráig
- a pénteki kurzus résztvevőitől csütörtökön 21 óráig
1. Teljesítményértékelés (február 25. és 27.)
Válasszon hármat az alábbi mini-esettanulmányok közül, és oldja meg a felsorolt feladatokat!
• "Tanács Rt." ("A" vállalat)
• "Olaj Vállalat" ("B" vállalat)
• "Informatika Rt." ("C" vállalat)
• "Konzulens Rt." ("D" vállalat)
• "Benzin Holding" ("E" vállalat)
1. A választott esetek kapcsán foglaljon össze 1-2 mondatban két-két olyan részletet, melyre Bokor és társai és Lazear teljesítményértékelésre vonatkozó könyvfejezetében egyaránt talált magyarázatot!
2. A választott esetek mindegyikét jellemezze, szempontonként néhány szóban vagy 1-2 mondatban!
a) Minden dolgozóra vagy csak egy részükre vonatkozik-e a teljesítményértékelés?
b) Mindenkire ugyanaz a módszer vonatkozik-e, vagy differenciálják a technikákat; ha utóbbi, hogyan?
c) Utal-e arra információ, ha igen, mi, hogy ellentmondásba kerülnek az adminisztratív célok (béremelés, előléptetés, elbocsátás stb.) illetve a fejlesztési célok (képességfejlesztés, munkatársak közötti kommunikáció fejlesztése, együttműködés erősítése stb.)?
3. Említsen minden esettanulmány kapcsán választása szerint egy-egy részletet, amellyel
- vagy nem ért egyet,
- vagy úgy értékeli, hogy érdemes lenne elmélyíteni a leírást és az elemzést, hogy a vezetés jobb döntést tudjon hozni a kérdésben,
- vagy nem eléggé érthető az esettanulmányból?
Készüljön, hogy kiscsoportban vagy mindenki előtt elmondja a véleményét a fentiekről!
Az esettanulmányokat 2008-ban készítették olyan továbbképzős egyetemisták, akik jellemzően néhány éve dolgoztak ezeken a munkahelyeken, többségében multinacionális cégeknél. A hallgatóknak Lazear könyvfejezete alapján kellett értelmezni az általuk bemutatott teljesítményértékelési rendszert. Ezt némelyik dolgozat többé, némelyik kevésbé sikeresen oldotta meg, és mindegyikben vannak kiaknázatlan lehetőségek is. (Mint esetbemutatás, szubjektív véleményem szerint az "E" vállalaté a legérdekesebb, a "C" vállalaté pedig talán a legkevésbé jó, de mindegyik érdekes, saját meglátásokat, érzéseket is tartalmazó, jól használható.)
A műhelymunka során megbeszéljük az eseteket, és az alábbi kérdésekre keresünk választ:
1. Vajon miért választja sok vállalat a legegyszerűbb értékelési módot: az olyan osztályozó, értékelő skálákat, melyek dimenzióit általánosan, homályosan, akár csak egy-egy szóval definiálják? A szakirodalom szerint így várható a legtöbb értékelői hiba elkövetése, és gyakorlatilag semmilyen fontos döntésre nem lehet használni az eredményeket. Mit várnak tőle, miért használják mégis a vállalatok? Ha igaz, hogy minél egyszerűbb, annál jobb, akkor miért kell egyáltalán adminisztrálni? Miért nem bízzák a szóbeli értékelő beszélgetéseket teljesen a munkahelyi vezetőkre, akiktől úgyis döntően függ az eljárás?
2. A szakirodalom egy része szerint a jó gyakorlat és ígéretes fejlesztési irány a munkavégzést sikeressé vagy sikertelenné tevő magatartások, tevékenységek megfigyelése, skálázása (magatartásformákkal jellemzett osztályozó skála, MJS, angol rövidítéssel BARS, és magatartás-megfigyelő skála, MMS, angol rövidítéssel BOS). Vajon mi annak az oka, hogy a gyakorlatban mégis ritkán alkalmaznak ilyen típusú teljesítményértékelő technikát?
3. A célközpontos vezetés vagy megegyezéses eredménycélokkal való vezetés (MEV, angol rövidítéssel MbO) a teljesítményértékelésnek az a technikája, ahol talán leginkább világos, hogy a feladatok meghatározásának és a motiválásnak az eszköze is. Az ilyen (vagy erre emlékeztető) technikák elterjedtek, ugyanakkor nagy a kísértés, hogy a feladatokat a dolgozókkal egyénileg egyeztetve is általánosan és homályosan fogalmazzák meg, mint az osztályozó, értékelő skálák dimenzióinál. Mi lehet ennek az oka, és milyen következménnyel jár? Vajon mi az érintett szereplők érdekeltsége?
Segítség/emlékeztető a teljesítményértékelési módszerek megismeréséhez, megkülönböztetéséhez:
Koncz Katalin (2013): Karriermenedzsment. Aula. 8.3.2. (A teljesítményértékelés módszerei) alfejezet, 294-297. o. és 12. (A teljesítményértékelési módszerek előnyei és hátrányai) táblázat, 301. o.
Bokor és társai (2007/2009/2014): 8.2 (Teljesítménymérési módszerek) táblázat, 259.o.
Karoliny Mártonné (2003) Teljesítménymérés. Megjelent: Uő és és szerzőtársai: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. KJK-KERSZÖV, 8. fejezet, 251-286. o.
Benne: 8.2. (A teljesítményértékelés lehetséges kritériumai) ábra, 259. o. és 8.8. (Kritériumok a teljesítményértékelési technikák kiválasztásához) táblázat, 268. o.
Érdeklődőknek, technikák és értékelőlapok alapos elemzése egy kicsi és nem véletlen vállalati mintán végzett vizsgálatban:
Karoliny Mártonné (2005): A teljesítményértékelés a HR munka koronagyémántja I.-III. Munkaügyi Szemle, 7-8., 9., 10. (letöltés)
(I. Menedzsment eszközök és HR megoldások a teljesítményértékelés környezetében, II. A teljesítményértékelési rendszerek tipikus vonásai, III. Az értékelőlapok sajátosságai)
összefoglaló (a szerző műhelyfoglalkozásának diái, BCE Személyügyi továbbképzési szak, 2007. október 4.); értékelőlapok a kutatásból, melyek használatát a tanulmány elemzi, kritizálja
2. Alacsony képzettségűek a magyarországi munkaerőpiacon, az érettségi és a közmunka szerepe (március 11. és 13.)
A címben megadott, összefüggő kérdésköröket három csoportban, majd közösen beszéljük meg. Olvassa el figyelmesen az alábbi beosztás szerint önnek kijelölt egy rövid tanulmányt (plusz újságcikket, ha van megadva)!
Az olvasmányokat úgy válogattam, hogy hasonló terjedelmű és nehézségű szöveggel dolgozzon mindenki. Ha nem a szokásos időben jön műhelymunkára, akkor is a beosztása szerinti szöveget olvassa!
Előzetes írásos feladat nincs, de a műhelymunka kezdetén pár perces beugró feladatot kell írnia jegyzetek nélkül az önnek kijelölt tanulmány gondolatmenetének főbb pontjaiból, legfontosabb következtetéseiből. (Az újságcikkek nem képezik a beugró tárgyát, csak a vitához kellenek.)
Készüljön fel, hogy az önnek kijelölt szövegeket először kisebb csoportban, majd a műhely összes résztvevőjével megbeszélje, a gondolatmenet részeit ismertesse!
Maximum 6 plusz pontért, melyet bármely dolgozat értékelésének javítására felhasználhat, vállalhat egy másik témát is az önre kiosztotton kívül, melyből szintén beugrót kell írnia, és a közös vitában aktívan részt vennie.
Tanulmányok:
Hajdu Tamás - Hermann Zoltán - Horn Dániel - Kertesi Gábor - Kézdi Gábor - Köllő János - Varga Júlia (2015): Az érettségi védelmében. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek (BWP), 1. sz. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, BCE Emberi Erőforrások Tanszék letöltés
Köllő János (2014): Integrációs minták: iskolázatlan emberek és munkahelyeik Norvégiában, Olaszországban és Magyarországon. Megjelent: Társadalmi riport, TÁRKI, Budapest, 226-245. o. letöltés
Cseres-Gergely Zsombor - Molnár György (2014): Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. Megjelent: Társadalmi riport, TÁRKI, Budapest, 204-225. o. letöltés
Sajtócikkek:
Köllő János (2011): A "német rendszerű duális képzésről". szuverén, március 29. letöltés
"Nem az érettségi teszi a szakembert". Interjú Czomba Sándorral, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárával (készítette: Ónody-Molnár Dóra). nol.hu, 2015. március 2. letöltés
Janecskó Kata (2015): Szegény, és pont itt lakik? Pech. index.hu, február 9. letöltés
A beosztás időpontonként és abc névsor szerint, tól-ig:
szerda 15:30: Ballabás Flórától Horváth Krisztináig
szerda 17:20: Bagdi Ritától Juhász Eszterig
péntek Bajza Esztertől Döngölő Zsófiáig
1. téma: Érettségi szerepe a foglalkoztathatóságban: Hajdu és társai (2015), Köllő (2011), interjú Czomba Sándorral (2015)
szerda 15:30: Horváth Virágtól Lévay Orsolyáig
szerda 17:20: Kisházi Kittytől Molnár Zsófiáig
péntek Farkas Júliától Kaszab Krisztoferig
2. téma: Iskolázatlan emberek és munkahelyeik: Köllő (2014)
szerda 15:30: Németh Natáliától Zsiborás Fanniig
szerda 17:20: Nagy Evelintől Zubovics Evelinig
péntek Kormos Lilitől Tihanyi Dóráig
3. téma: Közmunka és segélyezés: Cseres-Gergely-Molnár (2014), Janecskó (2015)
3. HR menedzsment feladatok és problémák magyarországi sorozatgyártó üzemekben (március 25. és 27.)
Válasszon a rövid esettanulmányok közül hármat, készüljön az összefoglalásukra és a megvitatásukra a megadott szempontok szerint!
Bokor Attila április 3-i előadása (előadásdiák) és Bokor (2012) alapján készüljön fel a téma megbeszélésére (előzetes írásbeli feladat nincs)!
Javasolhat szempontokat és vállalkozhat 30-30 perces beszélgetés vezetésére 2-3 fős csoporttal, ehhez felkészülésként el kell olvasnia Bokor (2011) tanulmányt és Bokor és társai (2007/2009/2014) tankönyvi alfejezetet is. Mindezzel plusz műhelymunka-alkalmat vagy egy zárthelyi dolgozatnak megfelelő osztályzatot szerezhet. Jelentkezési határidő: április 7., kedd, 10 óra. Egy foglalkozást (gyakorlati órát) legfeljebb három csoport vezethet (3*30 perc), a jelentkezés elfogadása érkezési sorrendben, illetve a javaslatok minőségétől függően, erről visszajelzek, és mailben röviden egyeztetünk.
Olvasmányok:
Bokor Attila (2012): HR-esek az elhúzódó válságban (Az V. HR Tükör kutatás eredményei alapján). Munkaügyi Szemle, 3.
letöltés
a témában 2012. december 18-án tartott előadás diái
Bokor Attila (2011): HR a válság idején. A IV. HR Tükör kutatás legfontosabb eredményei. Vezetéstudomány, 4.
letöltés
Bokor Attila és társai (2007/2009/2014): Emberi erőforrás menedzsment. HR szerepek, rendszerek, új tendenciák, vállalati példák. Aula (változatlan utánnyomások: Aula, 2009, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014). 2.4.2. (Milyen területeken fejtheti ki a HR a hozzáadott értékét?) alfejezet, 56-62. o.
Foglalkozások anyagai, felelősök:
április 8. szerda, 15:30-tól
Detrik Szimonetta - Puzsár Fanni:
bevezető prezentáció (Ulrich-féle szerepmátrix), esetleírás és feladatok (drogéria üzletlánc)
Bódis Lajos:
cikk: online, nyomtatható ("A magyar HR-esek lehetséges tévedése"), feladat: 1, 2, 3 (kivágatok Bokor Attila előadásdiáiból)
április 8. szerda, 17:20-tól
Kovács Viktória - Molnár Kitti - Szabó Zsuzsa:
bevezető prezentáció (HR szerepek és a válság), feladat (az Ulrich-szerep kérdései a felmérésben)
Bódis Lajos:
cikk: online, nyomtatható ("A magyar HR-esek lehetséges tévedése"), feladat: 1, 2, 3 (kivágatok Bokor Attila előadásdiáiból)
április 10. péntek
Döbröntei Tamara - Martz Cintia - Kaszab Krisztofer:
bevezető prezentáció: online, nyomtatható (Ulrich-modell), esetleírás és feladatok (Daphnia Biztosító)
Bódis Lajos:
cikk: online, nyomtatható ("A magyar HR-esek lehetséges tévedése"), feladat: 1, 2, 3 (kivágatok Bokor Attila előadásdiáiból)
5. Csoportmunkával kapcsolatos HR menedzsment feladatok és problémák (április 22. és 24.)
A foglalkozáson a csoportmunka szervezésével kapcsolatos esetet oldanak meg egyénileg és csoportosan. Előzetes feladat nincs, a feladatmegoldás egy részében szükség lesz a témával kapcsolatos ismereteik összegyűjtésére, amihez a szaktárgyak kötelező irodalmait használhatják, javaslom, hozzák magukkal!
http://www.ted.com/talks/tom_wujec_build_a_tower?language=hu
1. Gyűjtse össze egyénileg azokat a modelleket, amelyek segítségével hasznos tanácsok adhatók a csoportmunka szervezéséhez!
2. Egyeztessék csoportosan az összegyűjtött modelleket! Javasoljanak egy olyan feladatot, amelyben mérlegelést igényel az egyéni és/vagy csoportos munkaszervezés eldöntése! Alkalmazzák a modelleket erre az esetre, és válaszoljanak az alábbi kérdésekre:
a) Mikor célszerű a csapatmunka alkalmazása?
b) Hogyan tudják a vállalatok dolgozóikat jó teljesítményre késztetni munkacsoportos környezetben?
c) Mikor törődnek a dolgozók az egyéni teljesítményük helyett inkább a csoport teljesítményével?
d) Hogyan működik a munkatársak által a csoporttagokra gyakorolt nyomás (peer pressure) munkacsoportos környezetben?
e) Melyik az a munkacsoport-szerkezet, amelyik az elérhető legmagasabb nyereséget eredményezi?
C) Előadások témái és dátumai
Február 20. 12:00-14:00, C.X (figyelem, idő- és teremváltozás!)
A pályakezdők helyzete, a munkáltatók és a munkavállalók megfontolásai
Bíró Noémi regionális toborzási vezető (PricewaterhouseCoopers), Farkas Kristóf alapító, partner (Loxon), Szilágyi György társalapító, Chief Product Officer (Tresorit)
Milyen lehetőségek állnak a pályakezdő üzleti közgazdászok előtt? Miben különbözik a főbb menedzsment szakterületeken, üzleti ágazatokban dolgozók mindennapi munkája, a velük szemben támasztott követelmények, hogyan tájékozódhatnak a pályakezdők, hogy mely területeket érdemes leginkább kipróbálniuk? Hogyan egyeztethetők össze a munkáltatók és a pályakezdők szempontjai, és mik a főbb konfliktusok? Mit tanít és mit nem az egyetem, amit a munkahelyek elvárnak a pályakezdőktől?
Március 6. 9:50-11:20, E. 238
A közmunka a munkaerőpiacon és a foglalkoztatáspolitikában
Molnár György (MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet)
Olvasmány:
Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György (2014): Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. Megjelent: Társadalmi riport, TÁRKI, Budapest, 204-225. o.
letöltés
előadásdiák
Ajánlottak:
a Kiútprogram honlapja (ismertetők, kisfilmek, szakmai beszámolók)
Közmunka helyett uborka, fényképes és szöveges beszámoló az Index Nagykép sorozatban (fotó: Cseres-Gergely Zsombor, szerkesztő: Barakonyi Szabolcs), 2013. szeptember 20.
Molnár György (szerk.) (2012): Szociális mikrohitelezés, önfoglalkoztatás és roma integráció. A Kiútprogram tapasztalatai és szakpolitikai ajánlások az EU Strukturális Alapok 2014-2020 közötti tervezési időszakára. Polgár Alapítvány
letöltés
Molnár György–Kapitány Zsuzsa (2014): Miért elégedetlenek annyira a magyarok az életükkel? A szubjektív jóllétet befolyásoló tényezők mikroszintű összehasonlító elemzése magyar és osztrák adatokon. Közgazdasági Szemle, június. 637-671. o.
letöltés
összefoglaló ebben a cikkben
Március 20. 9:50-11:20, E. 238
A korszerű munkaerő-gazdálkodási technikák és a vállalati munkaügyi kapcsolatok
Bódis Lajos
Olvasmány:
Bódis Lajos (2005): Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás átalakulása a magyar vállalatokban. Megjelent: Fazekas Károly–Koltay Jenő (szerk.): Munkaerő-piaci Tükör 2005. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 186-202. o.
letöltés
előadásdiák
Április 3. 9:50-11:20, E. 238
HR menedzsment a magyarországi vállalatoknál: trendek, szerepek, karrierek
Bokor Attila (OD Partner Kft.)
előadásdiák
Olvasmányok:
Bokor Attila (2012): HR-esek az elhúzódó válságban (Az V. HR Tükör kutatás eredményei alapján). Munkaügyi Szemle, 3.
letöltés
a témában tartott korábbi előadás diái (2012. december 18.)
Bokor Attila (2011): HR a válság idején. A IV. HR Tükör kutatás legfontosabb eredményei. Vezetéstudomány, 4.
letöltés
Bokor Attila és társai (2007/2009/2014): Emberi erőforrás menedzsment. HR szerepek, rendszerek, új tendenciák, vállalati példák. Aula (változatlan utánnyomások: Aula, 2009, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014). 2.4.2. (Milyen területeken fejtheti ki a HR a hozzáadott értékét?) alfejezet, 56-62. o.
Április 10. 9:50-11:20, C.209 (a korábbi vendégelőadónk"ajándék előadása")
Miért elégedetlenek annyira a magyarok az életükkel? A szubjektív jóllétet befolyásoló tényezők mikroszintű összehasonlító elemzése magyar és osztrák adatokon
Molnár György (MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet)
Olvasmány:
Molnár György–Kapitány Zsuzsa (2014): Miért elégedetlenek annyira a magyarok az életükkel? A szubjektív jóllétet befolyásoló tényezők mikroszintű összehasonlító elemzése magyar és osztrák adatokon. Közgazdasági Szemle, június. 637-671. o.
letöltés
összefoglaló ebben a cikkben
előadásdiák: Google Slides, pptx
Április 17. 8:30-11:30, E.238 (figyelem, korábbi kezdés és hosszabb foglalkozás!)
"Fizessünk-e a tanároknak teljesítménybért?"
Közös foglalkozás a Vezetéstudományi Intézet Emberierőforrás-menedzsment a közszolgálatban című mesterszakos tárgyával
Oxfordi vita a mesterszakos hallgatók között, a beszélgetést segítő szakértők: Szutorisz-Szügyi Csongor igazgató, KLIK szolnoki tankerület, Horn Dániel kutató-oktató, MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék, Bódis Lajos
A foglalkozáson való részvétellel és a hozzá kapcsolódó esszékérdés elküldésével plusz műhelymunka-feladat teljesíthető! Beadási határidő: a vizsgaidőszakban (a gyakorlati jegyet a feladat teljesítése után tudom beírni).
Foglalja össze az alábbi témákat összesen 1200-1500 szóban a tárgy oldalán megadott olvasmányok (Varga 2011, Lannert 2008, Milgrom-Roberts 2005) alapján!
Melyek a tanárok foglalkoztatásának és bérezésének főbb jellemzői, problémái nemzetközileg és Magyarországon? Milyen megoldásokat alkalmaznak a foglalkoztatással kapcsolatos problémák kezelésére? Milyen érvek szólnak a teljesítményalapú pedagógusbérezés mellett és ellen? Milyen személyzeti közgazdaságtani érvek (magyarázatok, modellek) segíthetnek a kérdés mérlegelésében?
Olvasmányok:
Varga Júlia (2011): A tanárok foglalkoztatása és bérezése - hazai és nemzetközi kitekintés. Megjelent: Sági Matild (szerk.): Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése - nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 11-46. o.
letöltés
Lannert Judit (2008): A teljesítményalapú pedagógusbérezés nemzetközi tapasztalatai. Tárki-Tudok
letöltés
Milgrom, P. - Roberts, J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 511-554. o.
Ajánlottak:
Mercer, J. - Barker, B. - Bird, R. (2010): Human Resource Management in Education. Contexts, themes and impact. Routledge, London, New York. Ch 10 (Appraisal and performance), pp. 139-151
Neal, Derek (2011): The Design of Performance Pay in Education. Megjelent: Handbook of the Economics of Education, Vol. 4, Ch. 6, pp. 495-550
Kreditpont: 4
Heti 1+2 óra
A vállalati humán erőforrások gazdaságtana (személyzeti gazdaságtan, personnel economics) önálló irányzattá válása része a mikrogazdaságtan és a vezetéselmélet közeledésének. A széles szakmai közönségnek szóló irodalom és egyetemi kurzusok összebékítik az elméleti és gyakorlati érdeklődést, és a résztvevők előképzettségéhez alkalmazkodva elhagyják a matematikai kifejtést. Ebben a koncepcionális keretben újra megvizsgáljuk a vállalati emberierőforrás-gazdálkodás több ismert problémáját, és néhány eddig nem tárgyalt terület elemzésére, a hatékony döntések számára javaslattételre is vállalkozunk.
Tantárgy adatlap a BCE intranetes felületén
Kötelező olvasmányok
EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 5. (A félig állandó munkaerőköltségek és hatásuk a munkaerő-keresletre), 6. (A gazdaság felé irányuló munkaerő-kínálat: a munkavégzésre vonatkozó döntés), 7. (Munkaerő-kínálat: háztartási termelés, a család és az életciklus), 9. (Beruházások az emberi tőkébe: oktatás és szakképzés), 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezetek, 161-271., 313-362., 401-439. o.
BOKOR A. - SZŐTS-KOVÁTS K. - CSILLAG S. - BÁCSI K. - SZILAS R. (2007/2009/2014): Emberi erőforrás menedzsment. HR szerepek, rendszerek, új tendenciák, vállalati példák. Aula (változatlan utánnyomások: Aula, 2009, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014). 4. (Munkakör- és kompetencia-menedzsment), 5. (Munkaerő-áramlás), 8. (Teljesítmény-menedzsment), 9. (Kompenzációs és javadalmazási rendszerek) fejezetek, 99-131., 133-171., 239-275., 277-310. o.
MILGROM, P. - ROBERTS, J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 511-523., 524-554. o.
LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 9. (Az előléptetés mint motiváló tényező), 10. (A vállalati munkaügyi politika), 12. (Munkacsoportok), 16. (A munkakör: feladatok és felelősség), 17. (A dolgozók értékelése) fejezetek, 233-263., 269-286., 313-327., 336-352., 462-491., 500-524. o.
Témakörök
Lásd a kis zárthelyi dolgozatok, a műhelymunkák és az előadások témáit.
Az ismeretek számonkérése és értékelés
5 egymást kéthetenként követő gyakorlaton zárthelyi kisdolgozatot írnak a kijelölt olvasmányból, előtte lehetséges közös ismétlés és konzultáció, utána a következő zárthelyi téma szerkezetének ismertetése, nehezebb részeivel kapcsolatos segítség.
5 másik egymást kéthetenként követő gyakorlaton műhelymunkát végzünk a megjelölt témákban. Ehhez otthon el kell olvasni a megadott olvasmányt, és a bevezető feladat 1 oldalas megoldását (Times New Roman, 12-es betűnagyság, szimpla sorköz, normál margó) előzetesen el kell küldeni az oktató mailcímére.
A gyakorlati jegy feltétele legalább 4 db műhelymunkán aktív részvétel és az írásos feladatok megfelelő teljesítése.
A gyakorlati jegy a 4 db legjobb zárthelyi dolgozat átlaga.
A zárthelyi kisdolgozatokat a kérdések pontozása után (összesen 0-12), egyenként osztályozom (1-5), előzetes ponthatárok nélkül, egymással is összehasonlítva. A gyakorlati jegy az osztályzatok számtani átlaga (a le- vagy felfelé kerekítés nem automatikus, előtte újra megnézhetem a dolgozatokat).
4 db zárthelyinél többet is, kevesebbet is lehet írni, a meg nem írt dolgozatok 1-est érnek az átlagban. (Azaz akár 1 db 5-ösre osztályzott kisdolgozattal is kapható megajánlott jegy: (5+1+1+1)/4=2).
A 4 db műhelymunka teljesítése (= otthoni írásbeli feladat elküldése + személyes részvétel és aktivitás) kizáró feltétel. A műhelymunkák más napon is teljesíthetők, mint a dolgozatírás, de utólag nem pótolhatók.
A foglalkozáson való részvétel a műhelymunkához tartozik, kihagyni nem lehet. Kérem, ennek figyelembevételével tervezzék meg a részvételüket a foglalkozásokon, figyelembe véve a két azonos témájú foglalkozás közötti átjelentkezés illetve az egy műhelymunka kihagyásának lehetőségét!
A három azonos témájú foglalkozás közül indokolt esetben másikon vehet részt, az előzetes feladatot ebben az esetben újra el kell küldeni.
Kis zárthelyi dolgozatok és műhelymunkák értékelése (frissítés: június 8.)
A) Kis zárthelyi dolgozatok témái és dátumai
1. A dolgozók értékelése (február 18. és 20.) diák1 (Csillag) dia2 (Karolinyné 2003, 259. o.) dia3 (Bokor és társai 2007/2009/2014, 259.o.) diák4 (Bódis)
BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 8. (Teljesítmény-menedzsment) fejezet, 239-275. o.
LAZEAR (2006) 17. (A dolgozók értékelése) fejezet, 500-524. o.
MILGROM-ROBERTS (2005) 12. fejezet, Teljesítményértékelés alfejezet, 530-536. o.
2. Munkadíj, motiválás, termelékenység I. (március 4. és 6.) diák1 (Csillag) diák2 (Bódis) dia3 (Milgrom-Roberts, szerződésmenük)
BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 9. (Kompenzációs és javadalmazási rendszerek) fejezet, 277-310. o.
EHRENBERG-SMITH (2003) 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezet, 401-439. o.
MILGROM-ROBERTS (2005) 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 511-523. (kimarad: A jutalékráták meghatározása: az elmélet és az adatok rész), 524-530., 542-551. o.
3. Munkadíj, motiválás, termelékenység II.
BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 9. (Kompenzációs és javadalmazási rendszerek) fejezet, 277-310. o.
EHRENBERG-SMITH (2003) 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezet, 401-439. o.
MILGROM-ROBERTS (2005) 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 511-523. (kimarad: A jutalékráták meghatározása: az elmélet és az adatok rész), 524-530., 542-551. o.
(azonos az előző kis zárthelyi dolgozat anyagával)
(a következő kis zárthelyi anyaga)
4. A vállalati munkaügyi politika és a csoportmunka
LAZEAR (2006) 10. (A vállalati munkaügyi politika), 12. (Munkacsoportok) fejezetek, 269-286., 313-327. (kimarad: Részvények és részvényopciók és Részvényeladási opciók részek), 336-352. o.
(kimarad a kötelező olvasmányok, vizsgaanyagok közül)
5. Az előléptetés mint motiváló tényező (április 15. és 17.) összefoglalás
BOKOR ÉS TÁRSAI (2007/2009/2014) 5. (Munkaerő-áramlás) fejezet, 133-171. o.
LAZEAR (2006) 9. (Az előléptetés mint motiváló tényező) fejezet, 233-263. o.
5+1. Lehetőség egy dolgozat javítására vagy pótlására (május 6. és 8.)
B) Műhelymunkák témái és dátumai
A Személyügyi tevékenység műhelymunkák beugró egy oldalainak elküldési határideje alkalmazkodik az órák e félévi idejéhez:
- a szerdai két kurzus résztvevőitől szerdán 12 óráig
- a pénteki kurzus résztvevőitől csütörtökön 21 óráig
1. Teljesítményértékelés (február 25. és 27.)
Válasszon hármat az alábbi mini-esettanulmányok közül, és oldja meg a felsorolt feladatokat!
• "Tanács Rt." ("A" vállalat)
• "Olaj Vállalat" ("B" vállalat)
• "Informatika Rt." ("C" vállalat)
• "Konzulens Rt." ("D" vállalat)
• "Benzin Holding" ("E" vállalat)
1. A választott esetek kapcsán foglaljon össze 1-2 mondatban két-két olyan részletet, melyre Bokor és társai és Lazear teljesítményértékelésre vonatkozó könyvfejezetében egyaránt talált magyarázatot!
2. A választott esetek mindegyikét jellemezze, szempontonként néhány szóban vagy 1-2 mondatban!
a) Minden dolgozóra vagy csak egy részükre vonatkozik-e a teljesítményértékelés?
b) Mindenkire ugyanaz a módszer vonatkozik-e, vagy differenciálják a technikákat; ha utóbbi, hogyan?
c) Utal-e arra információ, ha igen, mi, hogy ellentmondásba kerülnek az adminisztratív célok (béremelés, előléptetés, elbocsátás stb.) illetve a fejlesztési célok (képességfejlesztés, munkatársak közötti kommunikáció fejlesztése, együttműködés erősítése stb.)?
3. Említsen minden esettanulmány kapcsán választása szerint egy-egy részletet, amellyel
- vagy nem ért egyet,
- vagy úgy értékeli, hogy érdemes lenne elmélyíteni a leírást és az elemzést, hogy a vezetés jobb döntést tudjon hozni a kérdésben,
- vagy nem eléggé érthető az esettanulmányból?
Készüljön, hogy kiscsoportban vagy mindenki előtt elmondja a véleményét a fentiekről!
Az esettanulmányokat 2008-ban készítették olyan továbbképzős egyetemisták, akik jellemzően néhány éve dolgoztak ezeken a munkahelyeken, többségében multinacionális cégeknél. A hallgatóknak Lazear könyvfejezete alapján kellett értelmezni az általuk bemutatott teljesítményértékelési rendszert. Ezt némelyik dolgozat többé, némelyik kevésbé sikeresen oldotta meg, és mindegyikben vannak kiaknázatlan lehetőségek is. (Mint esetbemutatás, szubjektív véleményem szerint az "E" vállalaté a legérdekesebb, a "C" vállalaté pedig talán a legkevésbé jó, de mindegyik érdekes, saját meglátásokat, érzéseket is tartalmazó, jól használható.)
A műhelymunka során megbeszéljük az eseteket, és az alábbi kérdésekre keresünk választ:
1. Vajon miért választja sok vállalat a legegyszerűbb értékelési módot: az olyan osztályozó, értékelő skálákat, melyek dimenzióit általánosan, homályosan, akár csak egy-egy szóval definiálják? A szakirodalom szerint így várható a legtöbb értékelői hiba elkövetése, és gyakorlatilag semmilyen fontos döntésre nem lehet használni az eredményeket. Mit várnak tőle, miért használják mégis a vállalatok? Ha igaz, hogy minél egyszerűbb, annál jobb, akkor miért kell egyáltalán adminisztrálni? Miért nem bízzák a szóbeli értékelő beszélgetéseket teljesen a munkahelyi vezetőkre, akiktől úgyis döntően függ az eljárás?
2. A szakirodalom egy része szerint a jó gyakorlat és ígéretes fejlesztési irány a munkavégzést sikeressé vagy sikertelenné tevő magatartások, tevékenységek megfigyelése, skálázása (magatartásformákkal jellemzett osztályozó skála, MJS, angol rövidítéssel BARS, és magatartás-megfigyelő skála, MMS, angol rövidítéssel BOS). Vajon mi annak az oka, hogy a gyakorlatban mégis ritkán alkalmaznak ilyen típusú teljesítményértékelő technikát?
3. A célközpontos vezetés vagy megegyezéses eredménycélokkal való vezetés (MEV, angol rövidítéssel MbO) a teljesítményértékelésnek az a technikája, ahol talán leginkább világos, hogy a feladatok meghatározásának és a motiválásnak az eszköze is. Az ilyen (vagy erre emlékeztető) technikák elterjedtek, ugyanakkor nagy a kísértés, hogy a feladatokat a dolgozókkal egyénileg egyeztetve is általánosan és homályosan fogalmazzák meg, mint az osztályozó, értékelő skálák dimenzióinál. Mi lehet ennek az oka, és milyen következménnyel jár? Vajon mi az érintett szereplők érdekeltsége?
Segítség/emlékeztető a teljesítményértékelési módszerek megismeréséhez, megkülönböztetéséhez:
Koncz Katalin (2013): Karriermenedzsment. Aula. 8.3.2. (A teljesítményértékelés módszerei) alfejezet, 294-297. o. és 12. (A teljesítményértékelési módszerek előnyei és hátrányai) táblázat, 301. o.
Bokor és társai (2007/2009/2014): 8.2 (Teljesítménymérési módszerek) táblázat, 259.o.
Karoliny Mártonné (2003) Teljesítménymérés. Megjelent: Uő és és szerzőtársai: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. KJK-KERSZÖV, 8. fejezet, 251-286. o.
Benne: 8.2. (A teljesítményértékelés lehetséges kritériumai) ábra, 259. o. és 8.8. (Kritériumok a teljesítményértékelési technikák kiválasztásához) táblázat, 268. o.
Érdeklődőknek, technikák és értékelőlapok alapos elemzése egy kicsi és nem véletlen vállalati mintán végzett vizsgálatban:
Karoliny Mártonné (2005): A teljesítményértékelés a HR munka koronagyémántja I.-III. Munkaügyi Szemle, 7-8., 9., 10. (letöltés)
(I. Menedzsment eszközök és HR megoldások a teljesítményértékelés környezetében, II. A teljesítményértékelési rendszerek tipikus vonásai, III. Az értékelőlapok sajátosságai)
összefoglaló (a szerző műhelyfoglalkozásának diái, BCE Személyügyi továbbképzési szak, 2007. október 4.); értékelőlapok a kutatásból, melyek használatát a tanulmány elemzi, kritizálja
2. Alacsony képzettségűek a magyarországi munkaerőpiacon, az érettségi és a közmunka szerepe (március 11. és 13.)
A címben megadott, összefüggő kérdésköröket három csoportban, majd közösen beszéljük meg. Olvassa el figyelmesen az alábbi beosztás szerint önnek kijelölt egy rövid tanulmányt (plusz újságcikket, ha van megadva)!
Az olvasmányokat úgy válogattam, hogy hasonló terjedelmű és nehézségű szöveggel dolgozzon mindenki. Ha nem a szokásos időben jön műhelymunkára, akkor is a beosztása szerinti szöveget olvassa!
Előzetes írásos feladat nincs, de a műhelymunka kezdetén pár perces beugró feladatot kell írnia jegyzetek nélkül az önnek kijelölt tanulmány gondolatmenetének főbb pontjaiból, legfontosabb következtetéseiből. (Az újságcikkek nem képezik a beugró tárgyát, csak a vitához kellenek.)
Készüljön fel, hogy az önnek kijelölt szövegeket először kisebb csoportban, majd a műhely összes résztvevőjével megbeszélje, a gondolatmenet részeit ismertesse!
Maximum 6 plusz pontért, melyet bármely dolgozat értékelésének javítására felhasználhat, vállalhat egy másik témát is az önre kiosztotton kívül, melyből szintén beugrót kell írnia, és a közös vitában aktívan részt vennie.
Tanulmányok:
Hajdu Tamás - Hermann Zoltán - Horn Dániel - Kertesi Gábor - Kézdi Gábor - Köllő János - Varga Júlia (2015): Az érettségi védelmében. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek (BWP), 1. sz. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, BCE Emberi Erőforrások Tanszék letöltés
Köllő János (2014): Integrációs minták: iskolázatlan emberek és munkahelyeik Norvégiában, Olaszországban és Magyarországon. Megjelent: Társadalmi riport, TÁRKI, Budapest, 226-245. o. letöltés
Cseres-Gergely Zsombor - Molnár György (2014): Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. Megjelent: Társadalmi riport, TÁRKI, Budapest, 204-225. o. letöltés
Sajtócikkek:
Köllő János (2011): A "német rendszerű duális képzésről". szuverén, március 29. letöltés
"Nem az érettségi teszi a szakembert". Interjú Czomba Sándorral, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárával (készítette: Ónody-Molnár Dóra). nol.hu, 2015. március 2. letöltés
Janecskó Kata (2015): Szegény, és pont itt lakik? Pech. index.hu, február 9. letöltés
A beosztás időpontonként és abc névsor szerint, tól-ig:
szerda 15:30: Ballabás Flórától Horváth Krisztináig
szerda 17:20: Bagdi Ritától Juhász Eszterig
péntek Bajza Esztertől Döngölő Zsófiáig
1. téma: Érettségi szerepe a foglalkoztathatóságban: Hajdu és társai (2015), Köllő (2011), interjú Czomba Sándorral (2015)
szerda 15:30: Horváth Virágtól Lévay Orsolyáig
szerda 17:20: Kisházi Kittytől Molnár Zsófiáig
péntek Farkas Júliától Kaszab Krisztoferig
2. téma: Iskolázatlan emberek és munkahelyeik: Köllő (2014)
szerda 15:30: Németh Natáliától Zsiborás Fanniig
szerda 17:20: Nagy Evelintől Zubovics Evelinig
péntek Kormos Lilitől Tihanyi Dóráig
3. téma: Közmunka és segélyezés: Cseres-Gergely-Molnár (2014), Janecskó (2015)
3. HR menedzsment feladatok és problémák magyarországi sorozatgyártó üzemekben (március 25. és 27.)
Válasszon a rövid esettanulmányok közül hármat, készüljön az összefoglalásukra és a megvitatásukra a megadott szempontok szerint!
• ABC autóipari alkatrészgyártó nagyvállalat
• DEF textilipari nagyvállalat
• GHI autóipari alkatrészgyártó középvállalat
• JKL elektronikai nagyvállalat
• MNO háztartási gépeket gyártó nagyvállalat
• PRS szórakoztató-elektronikai alkatrészgyártó nagyvállalat
• TUV élelmiszeripari középvállalat
(Több esettanulmányt a dolgozókkal készült egyéni interjúk összefoglalói egészítenek ki - tehát több oldalból áll a szöveg, de annak csak egy része az esettanulmány -, ezek olvasása nem kötelező, de érdekesebbé és életszerűbbé teheti önnek az esetet. Nem biztos, hogy a legrövidebb esetek a legkönnyebben feldolgozhatók és a legérdekesebbek.)
Mi jellemzi a vállalat fizikai dolgozóinak
- toborzását és kiválasztását,
- műszakrendjét és munkamegosztását,
- betanítását,
- bérezését és ösztönzését?
A dolgozók mely sajátosságaira utalnak információk a szövegben, vannak-e felismerhető preferenciáik? Vannak-e specifikus vállalati intézkedések, amelyek hatásának tulajdonítható, hogy éppen azon a munkahelyen találnak egymásra munkáltató és munkavállalók?
Hogyan javíthatják a helyzetüket az egyes dolgozók? Javíthatják-e vállalaton belül, javíthatják-e egymás rovására? Talált-e információkat, melyek valamiféle belső munkaerőpiacra illetve járadékvadászatra utalnak?
Az előre elküldendő anyagban vázlatosan, de számomra érthetően - hogy fel tudjak készülni a foglalkozásra - foglalja össze a megismert esetekről:
Talált-e olyan sajátosságokat az egyes vállalatok HR eszközei között, amelyek meglepték önt? Amelyeket a körülményekhez való sikeres alkalmazkodásnak, helyes, de nem magától értetődő döntésnek tart? Vagy ellenkezőleg, amelyeket ésszerűtlennek, hibás döntésnek? Vannak-e olyan részek, amelyek nem világosak önnek, érdemes volna beszélni róla, hogy érthetőbb legyen?
Érdemes, de nem kötelező használni a vállalati esetek összefoglaló elemzését, mely a fenti kérdések megválaszolásához sok támpontot ad.
4. A HR menedzsment erősségei és gyengeségei, megítélése a magyar vállalatoknál (április 8. és 10.)• DEF textilipari nagyvállalat
• GHI autóipari alkatrészgyártó középvállalat
• JKL elektronikai nagyvállalat
• MNO háztartási gépeket gyártó nagyvállalat
• PRS szórakoztató-elektronikai alkatrészgyártó nagyvállalat
• TUV élelmiszeripari középvállalat
(Több esettanulmányt a dolgozókkal készült egyéni interjúk összefoglalói egészítenek ki - tehát több oldalból áll a szöveg, de annak csak egy része az esettanulmány -, ezek olvasása nem kötelező, de érdekesebbé és életszerűbbé teheti önnek az esetet. Nem biztos, hogy a legrövidebb esetek a legkönnyebben feldolgozhatók és a legérdekesebbek.)
Mi jellemzi a vállalat fizikai dolgozóinak
- toborzását és kiválasztását,
- műszakrendjét és munkamegosztását,
- betanítását,
- bérezését és ösztönzését?
A dolgozók mely sajátosságaira utalnak információk a szövegben, vannak-e felismerhető preferenciáik? Vannak-e specifikus vállalati intézkedések, amelyek hatásának tulajdonítható, hogy éppen azon a munkahelyen találnak egymásra munkáltató és munkavállalók?
Hogyan javíthatják a helyzetüket az egyes dolgozók? Javíthatják-e vállalaton belül, javíthatják-e egymás rovására? Talált-e információkat, melyek valamiféle belső munkaerőpiacra illetve járadékvadászatra utalnak?
Az előre elküldendő anyagban vázlatosan, de számomra érthetően - hogy fel tudjak készülni a foglalkozásra - foglalja össze a megismert esetekről:
Talált-e olyan sajátosságokat az egyes vállalatok HR eszközei között, amelyek meglepték önt? Amelyeket a körülményekhez való sikeres alkalmazkodásnak, helyes, de nem magától értetődő döntésnek tart? Vagy ellenkezőleg, amelyeket ésszerűtlennek, hibás döntésnek? Vannak-e olyan részek, amelyek nem világosak önnek, érdemes volna beszélni róla, hogy érthetőbb legyen?
Érdemes, de nem kötelező használni a vállalati esetek összefoglaló elemzését, mely a fenti kérdések megválaszolásához sok támpontot ad.
Bokor Attila április 3-i előadása (előadásdiák) és Bokor (2012) alapján készüljön fel a téma megbeszélésére (előzetes írásbeli feladat nincs)!
Javasolhat szempontokat és vállalkozhat 30-30 perces beszélgetés vezetésére 2-3 fős csoporttal, ehhez felkészülésként el kell olvasnia Bokor (2011) tanulmányt és Bokor és társai (2007/2009/2014) tankönyvi alfejezetet is. Mindezzel plusz műhelymunka-alkalmat vagy egy zárthelyi dolgozatnak megfelelő osztályzatot szerezhet. Jelentkezési határidő: április 7., kedd, 10 óra. Egy foglalkozást (gyakorlati órát) legfeljebb három csoport vezethet (3*30 perc), a jelentkezés elfogadása érkezési sorrendben, illetve a javaslatok minőségétől függően, erről visszajelzek, és mailben röviden egyeztetünk.
Olvasmányok:
Bokor Attila (2012): HR-esek az elhúzódó válságban (Az V. HR Tükör kutatás eredményei alapján). Munkaügyi Szemle, 3.
letöltés
a témában 2012. december 18-án tartott előadás diái
Bokor Attila (2011): HR a válság idején. A IV. HR Tükör kutatás legfontosabb eredményei. Vezetéstudomány, 4.
letöltés
Bokor Attila és társai (2007/2009/2014): Emberi erőforrás menedzsment. HR szerepek, rendszerek, új tendenciák, vállalati példák. Aula (változatlan utánnyomások: Aula, 2009, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014). 2.4.2. (Milyen területeken fejtheti ki a HR a hozzáadott értékét?) alfejezet, 56-62. o.
Foglalkozások anyagai, felelősök:
április 8. szerda, 15:30-tól
Detrik Szimonetta - Puzsár Fanni:
bevezető prezentáció (Ulrich-féle szerepmátrix), esetleírás és feladatok (drogéria üzletlánc)
Bódis Lajos:
cikk: online, nyomtatható ("A magyar HR-esek lehetséges tévedése"), feladat: 1, 2, 3 (kivágatok Bokor Attila előadásdiáiból)
április 8. szerda, 17:20-tól
Kovács Viktória - Molnár Kitti - Szabó Zsuzsa:
bevezető prezentáció (HR szerepek és a válság), feladat (az Ulrich-szerep kérdései a felmérésben)
Bódis Lajos:
cikk: online, nyomtatható ("A magyar HR-esek lehetséges tévedése"), feladat: 1, 2, 3 (kivágatok Bokor Attila előadásdiáiból)
április 10. péntek
Döbröntei Tamara - Martz Cintia - Kaszab Krisztofer:
bevezető prezentáció: online, nyomtatható (Ulrich-modell), esetleírás és feladatok (Daphnia Biztosító)
Bódis Lajos:
cikk: online, nyomtatható ("A magyar HR-esek lehetséges tévedése"), feladat: 1, 2, 3 (kivágatok Bokor Attila előadásdiáiból)
5. Csoportmunkával kapcsolatos HR menedzsment feladatok és problémák (április 22. és 24.)
A foglalkozáson a csoportmunka szervezésével kapcsolatos esetet oldanak meg egyénileg és csoportosan. Előzetes feladat nincs, a feladatmegoldás egy részében szükség lesz a témával kapcsolatos ismereteik összegyűjtésére, amihez a szaktárgyak kötelező irodalmait használhatják, javaslom, hozzák magukkal!
http://www.ted.com/talks/tom_wujec_build_a_tower?language=hu
1. Gyűjtse össze egyénileg azokat a modelleket, amelyek segítségével hasznos tanácsok adhatók a csoportmunka szervezéséhez!
2. Egyeztessék csoportosan az összegyűjtött modelleket! Javasoljanak egy olyan feladatot, amelyben mérlegelést igényel az egyéni és/vagy csoportos munkaszervezés eldöntése! Alkalmazzák a modelleket erre az esetre, és válaszoljanak az alábbi kérdésekre:
a) Mikor célszerű a csapatmunka alkalmazása?
b) Hogyan tudják a vállalatok dolgozóikat jó teljesítményre késztetni munkacsoportos környezetben?
c) Mikor törődnek a dolgozók az egyéni teljesítményük helyett inkább a csoport teljesítményével?
d) Hogyan működik a munkatársak által a csoporttagokra gyakorolt nyomás (peer pressure) munkacsoportos környezetben?
e) Melyik az a munkacsoport-szerkezet, amelyik az elérhető legmagasabb nyereséget eredményezi?
C) Előadások témái és dátumai
Február 20. 12:00-14:00, C.X (figyelem, idő- és teremváltozás!)
A pályakezdők helyzete, a munkáltatók és a munkavállalók megfontolásai
Bíró Noémi regionális toborzási vezető (PricewaterhouseCoopers), Farkas Kristóf alapító, partner (Loxon), Szilágyi György társalapító, Chief Product Officer (Tresorit)
Milyen lehetőségek állnak a pályakezdő üzleti közgazdászok előtt? Miben különbözik a főbb menedzsment szakterületeken, üzleti ágazatokban dolgozók mindennapi munkája, a velük szemben támasztott követelmények, hogyan tájékozódhatnak a pályakezdők, hogy mely területeket érdemes leginkább kipróbálniuk? Hogyan egyeztethetők össze a munkáltatók és a pályakezdők szempontjai, és mik a főbb konfliktusok? Mit tanít és mit nem az egyetem, amit a munkahelyek elvárnak a pályakezdőktől?
Március 6. 9:50-11:20, E. 238
A közmunka a munkaerőpiacon és a foglalkoztatáspolitikában
Molnár György (MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet)
Olvasmány:
Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György (2014): Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. Megjelent: Társadalmi riport, TÁRKI, Budapest, 204-225. o.
letöltés
előadásdiák
Ajánlottak:
a Kiútprogram honlapja (ismertetők, kisfilmek, szakmai beszámolók)
Közmunka helyett uborka, fényképes és szöveges beszámoló az Index Nagykép sorozatban (fotó: Cseres-Gergely Zsombor, szerkesztő: Barakonyi Szabolcs), 2013. szeptember 20.
Molnár György (szerk.) (2012): Szociális mikrohitelezés, önfoglalkoztatás és roma integráció. A Kiútprogram tapasztalatai és szakpolitikai ajánlások az EU Strukturális Alapok 2014-2020 közötti tervezési időszakára. Polgár Alapítvány
letöltés
Molnár György–Kapitány Zsuzsa (2014): Miért elégedetlenek annyira a magyarok az életükkel? A szubjektív jóllétet befolyásoló tényezők mikroszintű összehasonlító elemzése magyar és osztrák adatokon. Közgazdasági Szemle, június. 637-671. o.
letöltés
összefoglaló ebben a cikkben
Március 20. 9:50-11:20, E. 238
A korszerű munkaerő-gazdálkodási technikák és a vállalati munkaügyi kapcsolatok
Bódis Lajos
Olvasmány:
Bódis Lajos (2005): Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás átalakulása a magyar vállalatokban. Megjelent: Fazekas Károly–Koltay Jenő (szerk.): Munkaerő-piaci Tükör 2005. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 186-202. o.
letöltés
előadásdiák
Április 3. 9:50-11:20, E. 238
HR menedzsment a magyarországi vállalatoknál: trendek, szerepek, karrierek
Bokor Attila (OD Partner Kft.)
előadásdiák
Olvasmányok:
Bokor Attila (2012): HR-esek az elhúzódó válságban (Az V. HR Tükör kutatás eredményei alapján). Munkaügyi Szemle, 3.
letöltés
a témában tartott korábbi előadás diái (2012. december 18.)
Bokor Attila (2011): HR a válság idején. A IV. HR Tükör kutatás legfontosabb eredményei. Vezetéstudomány, 4.
letöltés
Bokor Attila és társai (2007/2009/2014): Emberi erőforrás menedzsment. HR szerepek, rendszerek, új tendenciák, vállalati példák. Aula (változatlan utánnyomások: Aula, 2009, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014). 2.4.2. (Milyen területeken fejtheti ki a HR a hozzáadott értékét?) alfejezet, 56-62. o.
Április 10. 9:50-11:20, C.209 (a korábbi vendégelőadónk"ajándék előadása")
Miért elégedetlenek annyira a magyarok az életükkel? A szubjektív jóllétet befolyásoló tényezők mikroszintű összehasonlító elemzése magyar és osztrák adatokon
Molnár György (MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet)
Olvasmány:
Molnár György–Kapitány Zsuzsa (2014): Miért elégedetlenek annyira a magyarok az életükkel? A szubjektív jóllétet befolyásoló tényezők mikroszintű összehasonlító elemzése magyar és osztrák adatokon. Közgazdasági Szemle, június. 637-671. o.
letöltés
összefoglaló ebben a cikkben
előadásdiák: Google Slides, pptx
Április 17. 8:30-11:30, E.238 (figyelem, korábbi kezdés és hosszabb foglalkozás!)
"Fizessünk-e a tanároknak teljesítménybért?"
Közös foglalkozás a Vezetéstudományi Intézet Emberierőforrás-menedzsment a közszolgálatban című mesterszakos tárgyával
Oxfordi vita a mesterszakos hallgatók között, a beszélgetést segítő szakértők: Szutorisz-Szügyi Csongor igazgató, KLIK szolnoki tankerület, Horn Dániel kutató-oktató, MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék, Bódis Lajos
A foglalkozáson való részvétellel és a hozzá kapcsolódó esszékérdés elküldésével plusz műhelymunka-feladat teljesíthető! Beadási határidő: a vizsgaidőszakban (a gyakorlati jegyet a feladat teljesítése után tudom beírni).
Foglalja össze az alábbi témákat összesen 1200-1500 szóban a tárgy oldalán megadott olvasmányok (Varga 2011, Lannert 2008, Milgrom-Roberts 2005) alapján!
Melyek a tanárok foglalkoztatásának és bérezésének főbb jellemzői, problémái nemzetközileg és Magyarországon? Milyen megoldásokat alkalmaznak a foglalkoztatással kapcsolatos problémák kezelésére? Milyen érvek szólnak a teljesítményalapú pedagógusbérezés mellett és ellen? Milyen személyzeti közgazdaságtani érvek (magyarázatok, modellek) segíthetnek a kérdés mérlegelésében?
Olvasmányok:
Varga Júlia (2011): A tanárok foglalkoztatása és bérezése - hazai és nemzetközi kitekintés. Megjelent: Sági Matild (szerk.): Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése - nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 11-46. o.
letöltés
Lannert Judit (2008): A teljesítményalapú pedagógusbérezés nemzetközi tapasztalatai. Tárki-Tudok
letöltés
Milgrom, P. - Roberts, J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 511-554. o.
Ajánlottak:
Mercer, J. - Barker, B. - Bird, R. (2010): Human Resource Management in Education. Contexts, themes and impact. Routledge, London, New York. Ch 10 (Appraisal and performance), pp. 139-151
Neal, Derek (2011): The Design of Performance Pay in Education. Megjelent: Handbook of the Economics of Education, Vol. 4, Ch. 6, pp. 495-550
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)