2017. szeptember 12., kedd

A szövegértés szerepe és fejlesztése az iskolában, a munkaerőpiacon, a vállalati és közpolitikákban: ötödikes általános iskolások önkéntes mentorálása, szakdolgozatírással kombinálva vagy anélkül


A kutatások bizonyítják, hogy a szövegértési kompetencia kulcsfontosságú az iskolai sikeresség és a munkaerő-piaci versenyképesség szempontjából:


  • Egyfelől, az eredményesen működő közoktatási rendszerekben gazdag módszertani eszköztárral segítik, mérik és csatolják vissza az iskoláknak és a pedagógusoknak az alapkompetenciák - köztük a szövegértés-szövegalkotás - fejlesztését. Az eredményesség mellett igyekeznek a méltányosság kritériumának is megfelelni, vagyis próbálják mérsékelni a gyerekek családi hátterének és egyéni képességeinek tulajdonítható különbségeket, és differenciált eszközöket találni ahhoz, hogy minden gyerek fejlődése önmaga korábbi eredményeihez képest az iskola hatására megmutatkozzon. Fontos és érdekes viták tárgya az is, hogy ha az alapképességek fejlesztését határozzák meg az iskolák fő feladatának, amelyek mérésére is megfelelő eszközök állnak rendelkezésre, mennyire lehet és érdemes ehhez kötni a tanárok kollektív vagy egyéni fizetését.
  • Másfelől, az iskolarendszerből lemorzsolódó vagy más módon kudarcos felnőttek számára a vállalati és állami foglalkoztatáspolitika hatásos programokat indíthat a hiányzó alapkészségek legalább részleges pótlására. Jelentősen hozzájárulhatnak ehhez a lakóhelyi, vallási és egyéb társadalmi szerveződések, a számos fejlett országban aktív civil társadalom által szervezett programok és a személyes kapcsolatokon keresztül nyújtott támogatás is. A felnőttek támogatásának ezek a formái a szövegértés fejlesztésével és azon kívül is hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz, a szegénység csökkentéséhez, az együttműködés kultúrájához, az embert és társadalmat romboló magatartások visszaszorításához. 

A hazai (Országos Kompetenciamérés) és nemzetközi mérések (PISA, IALS vagyis Nemzetközi Írásbeliségvizsgálat) szerint a magyar iskolás és felnőtt korú népesség szövegértési képessége nemzetközi összehasonlításban alacsony. Ez egyaránt utal az iskolarendszer, a foglalkoztatáspolitika és a civil szerveződések gyengeségére, és magyarázata lehet a magyarországi társadalom és gazdaság egyik legnagyobb problémájára, a tartósan munkanélküli vagy az aktív korú, de a piaci munkahelyekről kiszoruló népesség magas arányára.

Az iskolai olvasási nehézségek jelentkezésének fő terepe a felső tagozatba lépés, amikor a specializált szaktárgyak számának növekedése egyenként is kihívást támaszt a gyerekeknek, a jellemzően kéttanítós modellt (vagy a tanulókkal foglalkozó néhány pedagógust) váltó szaktanári rendszerben pedig nehezebb felosztani a feladatokat és a felelősségeket a minden tantárgy sikeres tanulása szempontjából döntően fontos szövegértés fejlesztésében. A nem jól olvasó gyerekek, akiknek a problémája az alsó tagozatban az összetettebb fejlesztés hatására kevésbé mutatkozott meg, vagy legalábbis inkább rejtve maradt, negatív spirálba kerülhetnek az iskolai elvárások teljesítésében: egyre kevésbé tudják követni az egyes tárgyakat, egyre több negatív visszajelzést kapnak, az érdeklődésük egyénileg és a kortárs csoportban egyre inkább az iskola által kínálttól más tevékenységek felé fordul, ami az iskolában gyakran magatartási problémaként is megjelenik.


Önkéntes programot szerveztem a felső tagozatra most átlépő, nehezen olvasó gyerekek mentorálása céljából egy az egyetemhez közeli általános iskolában (három hónapig heti egy óra). A mentorálás kombinálható szakdolgozatírással, ami az irodalomfeldolgozás mellett lehetővé teszi a személyes tapasztalatok bővítését és a kapcsolatteremtést, a részvételi jellegű kutatási technikák alkalmazását. 

  • Az irodalomfeldolgozás egyaránt lehetséges a téma inkább iskolai vagy inkább munkaerő-piaci pályafutás részére fókuszálva, a közoktatási rendszer, a munkáltató vállalatok, az állami foglalkoztatáspolitika és/vagy a civil szervezetek támogatásának lehetőségeit vizsgálva.
  • A szakszeminárium kötelező eleme egy iskolai önkéntes olvasástámogatási program, melynek keretében az egyetemista mentorok (3-6 fő) 12 hétig, novembertől márciusig (az év végi ünnepek és a vizsgaidőszak pár hetében megszakítással) hetente egy órát nehezen olvasó, 1-3 gyerekekkel olvasnak és beszélnek meg közösen rövid, érdekes szövegeket. A helyszín egy VIII., IX. vagy XV. kerületi iskola (a 2017/2018-as és a 2018/2019-es tanévben a VIII. kerületi Losonci Téri Általános Iskola), a párhuzamos osztályokból az osztályfőnökök választják ki a gyerekeket, akik szülői egyetértéssel vesznek részt. A program lehetőséget ad az egyetemistáknak a pedagógusokkal, s szülőkkel, néhány közoktatási szakértővel való beszélgetésre, és egymás tapasztalatainak megbeszélésére is.
  • A felkészülést az olvasmányok kiválasztására, a közös olvasás és beszélgetés menetének kialakítására a résztvevők az ország valószínűleg legjobb ilyen támogató programokkal foglalkozó szakmai civil szervezetének, a Motiváció Műhelynek a segédanyagából végzik, a korábbi mentorok segítségével. A mentorok folyamatos támogatásban részesülnek az önkéntes program és szakszeminárium vezetőjétől, Bódis Lajostól, aki a 2017-2018-as tanévben maga is végzett önkéntes munkát és résztvevő megfigyelést a Losonci Téri Általános Iskolában.
  • A szakszeminárium több lehetőséget kínál saját empirikus vizsgálatra. A szövegértés iskolás- vagy felnőttkori mérése, a hazai és nemzetközi vizsgálatok iránt érdeklődők a téma szakértőjétől, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a Munkagazdaságtan Központ munkatársától, Hermann Zoltántól kaphatnak támogatást. Az interjús és megfigyeléses vizsgálatot preferálóknak a szakszeminárium-vezető ad segítséget. Az irodalomfeldolgozás fókuszaihoz hasonlóan bármilyen életszakasz és érintett intézmény eljárásai és munkaszervezése vizsgálható (általános- és középiskola, az álláskeresőket nyilvántartó és támogató kormányhivatali részleg, alacsony képzettségűeket nagy számban foglalkoztató vállalatok HR-osztályai, civil szervezetek). 


További tájékoztatás és jelentkezés: Bódis Lajos, bodis@uni-corvinus.hu


Szövegértés-fejlesztés felkészítő foglalkozás prezentációja (Fejes József Balázs)

Segédanyag olvasási motivációt fejlesztő program kidolgozásához (Fejes József Balázs)



2017. június 4., vasárnap

Záróvizsgák 2017 nyár

Az emberi erőforrások alapszak nappali és levelező munkarendjének záróvizsga-beosztása itt.

Június 22-én csak levelező munkarendűek, 23-án a nappali és levelező munkarendűek vegyesen, 26-án és 27-én csak nappali munkarendűek vizsgáznak.

KETTŐ VAGY EGY RÉSZES VIZSGA:

• A 2014-ben kezdett nappali és levelező munkarendű hallgatók záróvizsgája azonos napon lévő KETTŐ részből áll: a szakdolgozat témaköréhez kapcsolódó összetett - több tantárgy ismeretanyagára kiterjedő - kérdés megválaszolását és megvitatását jelentő első részből, és a szakdolgozat megvédését jelentő második részből.
• A 2014 előtt kezdett nappali és levelező munkarendű hallgatók záróvizsgája csak EGY részből, a szakdolgozat megvédéséből áll (nappalisoknak az abszolutórium egyik feltétele komplex vizsga teljesítése, levelezősöknek nem volt ilyen feltétel).
(Vonatkozó szabályok: TVSZ 1.2. és 1.1. melléklet)

A fentiek alapján keresse a beosztását a kettő részre vagy egy részre. A nevek nem abc sorrendben.

A BÍRÁLAT ELKÜLDÉSE:

A záróvizsga előtt legkésőbb 3 nappal kapja meg a megadott mailcímére küldött csatolmányban. A beérkezése után azonnal elküldjük (néhányan már meg is kapták, sokan csak a határidőre kapják meg), sokféle bíráló van, nincs értelme sürgetni az ügyintézőnket, kérem, hogy ne is tegye.

A ZÁRÓVIZSGA *ELSŐ* RÉSZÉNEK tudnivalói: 

A szakdolgozat témaköréhez kapcsolódó összetett - több tantárgy ismeretanyagára kiterjedő - kérdést 6 nappal a vizsga előtt megkapja. A kérdés egyes főbb közgazdasági, vezetéstudományi, módszertani tantárgyaknak a szakdolgozati témájával összefüggő témaköreire vonatkozik; ezek összegyűjtése, rendszerezése, szintetizálása az ön feladata. A válasz kidolgozásához bármilyen forrást és segítséget igénybe vehet. A válaszáról rendszerezett (a használt fogalmakra, magyarázó elméletekre, ezek összefüggéseire, a tananyagban szereplő releváns empirikus vizsgálatokra stb. utaló) kb. 3 oldalas vázlatot (jegyzetet) kell készíteni, és a vizsga előtti napon reggel 9 óráig feltölteni az ebből a célból létrehozott Moodle felületre. (A csoportok egy részének létrehozásakor a feladathoz téves határidő került be, amiért elnézést kérünk!) A vizsgán a vázlat nem használható, viszont az ön döntése szerint összefoglalhatja és szemléltetheti a válaszát 5-6 diából álló prezentációval (.ppt, .pdf vagy prezi; nem kell előre elküldeni). A vizsgán további tisztázó és pontosító kérdéseket is kaphat az írásban megkapott kérdéshez és az adott válaszaihoz közvetlenül kapcsolódóan. A vizsgának ebben a részében más vizsgázó nincs jelen, az időtartama 15-20 perc. Eredményhirdetés bizottságtól függően a vizsgarész végén együtt, vagy a második rész végén.

A ZÁRÓVIZSGA *MÁSODIK* RÉSZÉNEK tudnivalói:

4-7 fős csoportokban, ahol a szakdolgozatot kell bemutatni és a vizsgabizottság előtt megvédeni, az egy főre jutó időtartama 15-20 perc, a felépítése: 7-10 perces prezentáció szóban, kötelezően 5-10 db diával (.ppt, .pdf vagy prezi; nem kell előre elküldeni), lényegre törően a dolgozatban vizsgált kérdésekről, a gondolatmenetről, a vizsgálati módszerekről, a főbb megállapításokról; válasz a szakdolgozat bírálója által javasolt valamint a vizsgabizottság által helyben feltett kérdésekre. A végén együtt van eredményhirdetés.

TÁJÉKOZTATÁS ÉS ÜGYINTÉZÉS:

Waffenschmidt Edit, edit.waffenschmidt@uni-corvinus.hu , telefon: 1 482 5032, személyesen: Gazdaságpolitika és Közpolitika Intézet titkárság, június 15-ig E.275, június 19-től C.101, hétfő 9-12, kedd 9-12 és 12:30-14:30, csütörtök 9-12 óra

Komplex vizsgák 2017 június

A 2017. június 12-i és 16-i komplex vizsgák kérdései itt.

A komplex vizsga két összetett kérdés megválaszolásából és vitájából áll, melyek a kötelező szaktárgyak irodalmára támaszkodnak, és összefüggnek a szakdolgozata témájával. Ezzel az a célunk, hogy növeljük a szinergiákat, alkalmazzuk a tanultakat az önhöz közel álló témában. A kérdéseket a szakfelelős tanszékek dolgozzák ki, szükség esetén konzultálva a szakszeminárium-vezetővel. "Tételhúzásos" vizsgakérdések nem lesznek.

A kérdéseket a komplex vizsga előtt 5 nappal olvashatja a fenti linken található táblázatban (minden vizsga előtti 6. napon késő este aktualizáljuk a táblázatot). A válaszait előre kell kidolgozni és arról részletes vázlatot készíteni, amihez természetesen használhatja a tananyagot, bármilyen segédeszközt, és igénybe vehet bármilyen segítséget. A szövegszerkesztővel írt vázlatot a vizsga előtti napon 20 óráig el kell küldeni Bódis Lajos programkoordinátor mailcímére. A vizsgán segédeszközök és jegyzetek nem használhatók.


Gyakran feltett kérdések

Az egyénileg feltett kérdések és a korábbi vizsgák tapasztalatai alapján néhány általános tanács:

Az első kérdéskör megválaszolása közgazdaságtani ismereteket igényel. A munkaerőpiacról és a munkaszervezetekről közgazdászként gondolkodás alapja a munkagazdaságtan (a 2015/2016 tanévben már szeptemberben tájékoztattunk, hogy a komplex vizsgán mindenki fog kapni ilyen kérdést a szakdolgozati témájához kapcsolódva, tartott Papp Bence a felkészülést segítő összefoglaló előadásokat, szerepel az Ehrenberg-Smith tankönyv 3-11. fejezete szaktárgyi tananyagként).
Emellett számos konkrét HR menedzsment problémára jól használható a vállalati HR gazdaságtan (személyügyi tevékenység tárgy ismeretanyaga), a Milgrom-Roberts és a Lazear tankönyv megismert fejezetei, de csak ritkán helyettesíthetők a munkagazdaságtannal.

A második kérdéskör vezetéstudományi, főleg HR menedzsment és a megértéséhez szükséges szervezeti magatartás ismeretköröket és tankönyvi alátámasztást igényel.
Sok esetben szintén jól használható a vállalati HR gazdaságtana és a kapcsolódó tankönyvfejezetek. A kérdések egy része inkább ezek fogalomhasználatának és problémafelvetéseinek felel meg, érdemes ennek megfelelően fókuszálni a válaszokban, de ugyanazokat a forrásokat kell használni.
  • A kérdések nagy része konkrét fogalmakra, magyarázó modellekre, tankönyvi fejezetcímekre utal, és számítani lehet arra, hogy a vizsgán kérdezzük a fogalmak jelentését, a gondolatmenet lépéseit, az összefüggéseket.
  • A kérdések másik része azt igényli, hogy egy vagy több ismeretkör és tankönyv több részéből szedje össze a releváns szempontokat, fogalmakat, magyarázatokat.
  • Vannak kérdések a saját meglátásairól és az ön által felismert összefüggésekről is.
A mondanivalót mindig alá kell támasztani a tananyagban szereplő magyarázatokkal, természetesen lehet kritikusan értékelni őket, de ismerni kell, és az érvelést nem lehet helyettesíteni szubjektív értékítélettel.

A vizsga lényege, hogy áttekintsük a képzés különböző megközelítésmódú néhány fontos tárgyának mondanivalóját az ön szakdolgozati témájához (függetlenül attól, hogy ezeket a dolgozatban felhasználta-e).

Az említett tankönyvektől eltérő forrásokat (például a szakdolgozathoz ön által választott szakmunkákat) ezért nem kell használni, kivéve pár esetet, ha erre utalást talál (például a szakdolgozatban vizsgált problémához a tankönyvek által használt statisztikáknál frissebbek).

A jó vázlat gyors áttekintést tesz lehetővé a feldolgozott fogalmakról, magyarázó modellekről, problémákról, összefüggésekről, röviden: ami a téma kapcsán az ön fejében jár. Leginkább egy konkrét és bő vázlat, semmiképp nem esszé, kérdésenként általában nem több 3 oldalnál (jól szerkesztve kevesebb is lehet).

2017. február 24., péntek

Személyügyi tevékenység 2017 LEV


(Kötelező tárgy a Gazdálkodástudományi kar Levelező tagozat, Gazdálkodási szak, Emberierőforrás-szakirány, 4. félévében)

Kreditpont: 4
12 óra

Órák ideje, helye: 2017. február 25. 8:00-11:20 E 395, március 4. 8:00-11:20 E 395, április 1. 8:00-11:20 E 395


A vállalati humán erőforrások gazdaságtana (személyzeti gazdaságtan, personnel economics) önálló irányzattá válása része a mikrogazdaságtan és a vezetéselmélet közeledésének. A széles szakmai közönségnek szóló irodalom és egyetemi kurzusok összebékítik az elméleti és gyakorlati érdeklődést, és alkalmazkodnak a résztvevők előképzettségéhez. Ebben a koncepcionális keretben újra megvizsgáljuk a vállalati emberierőforrás-gazdálkodás több ismert problémáját és néhány eddig nem tárgyalt területet, és javaslatokat teszünk a hatékony döntésekre.

Tantárgy adatlap a BCE intranetes felületén


Témakörök 

Az elméleti témakörökről szólnak a kötelező olvasmányok, melyekből a vizsga anyagát képezik, szükségesek a csoportos műhelymunka feladatához, és az egyéni elemző esszéhez:

1. Motiválás és bérmeghatározás a vállalatoknál

2. A vállalati munkaügyi politika

3. Belső munkaerőpiac, munkakörök kijelölése és előléptetések

4. Szolgálati időn alapuló ösztönzési rendszerek, az előléptetés mint motiváló tényező

5. A dolgozók értékelése

6. Munkacsoportok


Feladatok

Az első foglalkozáson (február 25.) négy elméleti témakör alapjainak megbeszélésére kerül sor.

Az első és második foglalkozás között, február 28. kedd 24:00 óráig 300-500 szó (kb. 1 oldal) terjedelemben le kell írni egy gyakorlati esetet (saját vagy ismerős munkahelyi tapasztalatából, ha nincs ilyen, akkor a szakirodalomból), a következő HR feladatkörök valamelyikén tapasztalt problémáról, döntési kérdésről, megoldási javaslatról, érinthet több megadott feladatkört is:

1. előléptetés és hosszú távú ösztönzés

2. teljesítménybérezés

3. teljesítményértékelés

A leírás helye egy közösen szerkeszthető GoogleDoc, melynek címét Neptun körlevélben küldöm el.  A leírást a neve abc sorrendje szerint kell a dokumentumba illeszteni, minden leírást új lapra kezdve. A leírás elején szerepelni kell
  • az ön nevének,
  • a tartalomra utaló címnek,
  • a fenti három közül az érintett HR vezetési feladatkör sorszámának és megnevezésének

A második foglalkozásig (március 4.) el kell olvasni a választott feladatkörbe sorolt összes gyakorlati esetet. A foglalkozáson 5-6 fős csoportokat alakítunk döntően a HR fenti feladatkörei szerint, de igény esetén más logikával is lehet, például munkaerő-politika, több feladatkör együtt egy ipari vagy szolgáltatási ágazat szervezeteinél. Megbeszélik az eseteket, felosztják az egyéni hozzájárulásokat az utolsó foglalkozáshoz a kötelező olvasmányok feldolgozásában és az esetekre alkalmazásban. Egy ember legalább három fejezet olvasását vállalja, minden fejezetet legalább ketten olvassanak! Ezen a foglalkozáson összefoglalom további két elméleti témakör alapjait, és tanácsokat adok az olvasmányok feldolgozásához és a prezentáció elkészítéséhez.


A második és a harmadik foglalkozás között fel kell készülni a csoport írásbeli és szóbeli prezentációjára, mely tartalmazza
  • a gyakorlati esetek vázlatos ismertetését, 
  • a kötelező olvasmányokban talált releváns magyarázatokat és előrejelzéseket a szereplők viselkedésére,
  • az esetek összehasonlítását néhány szempont szerint 

A harmadik foglalkozás (április 1.) programja:
  • 8:00-8:30 : a prezentációra való csoportos felkészülés befejezése 
  • 8:30-9:45 : 3 csoport prezentációja és megbeszélése 25-25 percben (prezentáció 10-15 perc, megbeszélés 10-15 perc) csoportbeosztás
  • 9:45-10:05 : szünet
  • 10:05-11:20 : 3 csoport prezentációja és megbeszélése 25-25 percben (prezentáció 10-15 perc, megbeszélés 10-15 perc) csoportbeosztás
A vizsgaidőszakban esedékes vizsga anyaga a kötelező olvasmányok, a jellege rövid kifejtős.


Legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napjáig 800-1200 szavas egyéni esszét (3-4 oldal) kell küldeni az oktató mailcímére, javaslom a vizsga után közvetlenül elkészíteni, és a következőkből áll:
  • az esetleírás, szükség szerint pontosítva és kiegészítve a visszajelzések alapján,
  • a kötelező olvasmányok minél több releváns részének használatával lényegre törő elemzés, értelmezés, használja hozzá és egyénileg gazdagítsa a műhely csoportos prezentációjának releváns részeit,
  • a jeles és jó osztályzathoz szükséges, ha a csoportban bemutatott más eseteket összehasonlítson a sajátjával, és elemző, értékelő megállapításokat tegyen az olvasmányok alapján.

Értékelés 

Az első két foglalkozáson való részvétel nem számít az értékelésbe, a harmadikon való részvétel igen. Ha a második foglalkozáson nincs jelen, nehezebb lehet a csoportmunkára és esszéírásra való felkészülés, és olyan csoportba kerülhet, ahol eleve nehezebb lehet az együttműködés.

A műhelymunkán való aktív részvétel súlya a értékelésben: 25 százalék.
(Ha a csoporttagok meg tudnak egyezni, differenciáltan is eloszthatják a kapott pontot.)

Az írásbeli vizsga témája a kötelező olvasmányokban szereplő elméleti modellek és alkalmazások (mintakérdések itt), az értékelési súlya: 50 százalék.

Az esszé értékelési súlya: 25 százalék.

A tárgy értékelése itt

Osztályozás: jeles: 90+ százalék, jó: 80+ százalék, közepes: 60+ százalék, elégséges: 40+ százalék


Kötelező olvasmányok

EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezetek, 401-439. o.

MILGROM, P. - ROBERTS, J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. 11. (Belső munkaerőpiac, munkakörök kijelölése és előléptetések) és 12. (Díjazás és motiválás) fejezet, 473-555. o.

LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 9. (Az előléptetés mint motiváló tényező), 10. (A vállalati munkaügyi politika), 11. (Szolgálati időn alapuló ösztönzési rendszerek), 12. (Munkacsoportok), 17. (A dolgozók értékelése) fejezetek, 233-263., 269-286., 291-310., 313-327. (nem kell: Részvények és részvényopciók, Részvényeladási opciók alfejezetek), 336-352., 462-491., 500-524. o.

2017. február 9., csütörtök

Személyügyi tevékenység II. (EE alapszak NAPP) 2017

(kötelező szaktárgy az Emberi erőforrások alapszak 3. évfolyamának 2. félévében)

Kreditpont: 4
Heti 2+1 óra

A vállalati humán erőforrások gazdaságtana (személyzeti gazdaságtan, personnel economics) önálló irányzattá válása része a mikrogazdaságtan és a vezetéselmélet közeledésének. A széles szakmai közönségnek szóló irodalom és egyetemi kurzusok összebékítik az elméleti és gyakorlati érdeklődést, és a résztvevők előképzettségéhez alkalmazkodva elhagyják a matematikai kifejtést. Ebben a koncepcionális keretben újra megvizsgáljuk a vállalati emberierőforrás-gazdálkodás több ismert problémáját, és néhány eddig nem tárgyalt terület elemzésére, a hatékony döntések számára javaslattételre is vállalkozunk.

Tantárgy adatlap a BCE intranetes felületén


A foglalkozások témája és ideje: 


február 16.
Előadás: A dolgozók feletti munkáltatói ellenőrzés és a HR menedzsment technikák, első rész
Műhely 1: Teljesítményértékelés: technikák, a választás szempontjai, helyük a vállalati HR politikában, első rész

február 23.
Előadás: A dolgozók feletti munkáltatói ellenőrzés és a HR menedzsment technikák, második rész
Műhely 1: Teljesítményértékelés: technikák, a választás szempontjai, helyük a vállalati HR politikában, első rész

március 2.
Előadás: A dolgozók feletti munkáltatói ellenőrzés és a HR menedzsment technikák, harmadik rész
Műhely 2: Teljesítményértékelés: technikák, a választás szempontjai, helyük a vállalati HR politikában, második rész

március 9.
Előadás: A HR menedzsment erősségei és gyengeségei, megítélése a magyar vállalatoknál (HR Tükör kutatás)
Műhely 2: Teljesítményértékelés: technikák, a választás szempontjai, helyük a vállalati HR politikában, második rész

március 16.
Gyakorló zárthelyi dolgozat 1 : Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül (EHRENBERG-SMITH 11. fejezet) megoldások
Műhely 3: HR menedzsment feladatok és problémák magyarországi sorozatgyártó üzemekben, munkaközvetítés egyszerű munkakörökbe

március 23.
Gyakorló zárthelyi dolgozat 2 : Gyakorló zárthelyi dolgozat: A vállalati munkaügyi politika (LAZEAR 10. fejezet) megoldások
Műhely 3: HR menedzsment feladatok és problémák magyarországi sorozatgyártó üzemekben, munkaközvetítés egyszerű munkakörökbe

március 30.
Gyakorló zárthelyi dolgozat 3 : A szakszervezetek és a munkaerőpiac (EHRENBERG-SMITH 13. fejezet) megoldások
(szeminárium idején konzultáció az előadások idejében gyakorló dolgozatot nem íróknak, nem számít részvételnek)

április 6.
Előadás és műhely 4-5-6 (közös, 9:50-15:10) : Munkahelyi érdek-képviseleti és szakszervezet-szervezési esetek (meghívott vendégek)

április 13.
Műhely 7 : Integrálhatók-e a szegénységben élők a munkaerőpiacra? (Molnár György, MTA KRTK KTI) előadásdiák
Műhely 8 : Oktatás és munkaerőpiac, az érettségi szerepe a foglalkoztathatóságban, alacsony iskolázottságúak a munkaerőpiacon

április 27.
Gyakorló zárthelyi dolgozat 4 : Nem pénzbeli javadalmazás (LAZEAR 14. fejezet) megoldások
Műhely 8 : Oktatás és munkaerőpiac, az érettségi szerepe a foglalkoztathatóságban, alacsony iskolázottságúak a munkaerőpiacon

május 4.
Gyakorló zárthelyi dolgozat 5 : Díjazás és motiválás (MILGROM-ROBERTS 12. fejezet)
Műhely 9 : Egyetemisták munkavállalása: a hallgató-munkavállaló, a vállalat, az egyetemek megfontolásai
Egyetemi szervezetfejlesztési program miatt elmarad, május 11-én két témában lesz gyakorló zárthelyi, és műhelyfoglalkozásokon is a május 11-i idősávokban lehet részt venni.

május 11.
Gyakorló zárthelyi dolgozat 5-6: Díjazás és motiválás (MILGROM-ROBERTS 12. fejezet) megoldások és Munkakörök: feladatok és felelősség (LAZEAR 16. fejezet) megoldások
Műhely 9 : Egyetemisták munkavállalása: a hallgató-munkavállaló, a vállalat, az egyetemek megfontolásai


Kötelező olvasmányok

EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 11. fejezet (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) és 13. (A szakszervezetek és a munkaerőpiac) fejezet

MILGROM, P. - ROBERTS, J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. 12. (Díjazás és motiválás) fejezet

LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 10. (A vállalati munkaügyi politika), 14. (Nem pénzbeli javadalmazás), 16. (Munkakörök: feladatok és felelősség) fejezet


Az ismeretek számonkérése és értékelés 

Eredmények (utolsó frissítés: június 19.)

A hallgató választásától függ, hogy kombinált írásbeli és szóbeli vizsgát tesz, vagy csak írásbeli vizsgát, mindkettő anyaga a kötelező olvasmányok.

A csak írásbeli vizsga több és részletesebb kérdésből áll, mint a szóbelivel kombinált vizsga írásbeli része, értékelés: maximum 50 pont.

A kombinált vizsga
  • írásbeli részének értékelése maximum 25 pont, az értékelt dolgozatot szkennelve a vizsga előtt 3 nappal mailben megkapja. 
  • szóbeli részében, melynek értékelése szintén maximum 25 pont,
    - kérdezhet, magyarázatot kérhet az írásbeli értékeléséről,
    - további értelmező és az összefüggésekre vonatkozó kérdéseket kap az írásbeli kérdések kapcsán,
    - az írásbelihez hasonló jellegű kérdéseket kap szóban a többi kötelező olvasmányból (tételhúzás nem lesz, a tételkidolgozást és az alapján való tanulást nem tartom célszerűnek).
Csak írásbelit bármikor írhat (előrehozott vizsga május 11., május 15., 22., 29., június 12.). A kombinált vizsga írásbelijét az első két vizsgaalkalommal plusz az előrehozott vizsgán írhatja (május 11., május 15., 22., az értékelés időigénye miatt). A választásról az írásbeli vizsga megkezdése előtt a helyszínen kell nyilatkozni, később nem változtathat (ha esetleg a vizsga javítását kéri hivatalos eljárásban, akkor választhatja a másik típust).

Osztályozás: jeles: 45+ pont (90+ százalék), jó: 40+ pont (80+ százalék), közepes: 30+ pont (60+ százalék), elégséges: 20+ pont (40+ százalék)

Kritériumfeltételek:
9 műhely idősávból 5 (további részvételért +4 pont alkalmanként)
6 gyakorló zárthelyiből 4 (további részvételért +2 pont alkalmanként)

Az előadás ideje alatt más tárgy szemináriumát felvett hallgatóknak nem kell gyakorló zárthelyit írniuk (a más szeminárium felvételének igazolása szükséges), konzultációra a március 30-i szeminárium alatt van lehetőségük (a gyakorló zh-k után feltett megoldásokat természetesen ők is használhatják, más támogatás a vizsgára készüléshez nekik nem lesz).


2017. február 6., hétfő

Munkaerő-piaci politikák 2017 (Szociológia BA)

(Szakirány kötelező tárgy a Szociológia alapképzési szak Szociálpolitika és esélyegyenlőség szakiránya 3. évfolyamának 2. félévében)

Kreditpont: 6
Heti 2+2 óra

Oktató:
Bódis Lajos, Emberi erőforrások tanszék, lajos pont bodis kukac gmail pont com

A tárgy a betekintést ad a munkapiaci egyenlőtlenségek kialakulásában és kezelésében érintett vállalati és közpolitikákba, és az ezeket magyarázó közgazdasági és szociológiai modellekbe. Az előadások és a kötelező olvasmányok fókusza a munkaszervezet, a gyakorlatokon sor kerül közpolitikai esetek és magyarázó modellek feldolgozására. A hallgatók megismerkednek azoknak a munkaerő-gazdálkodási technikáknak az alapjaival, amelyek kereteiben a vállalatvezetés és a dolgozói érdekérvényesítés megvalósulhat. A közpolitikai programok kapcsán kiemelten foglalkozunk a programokat megvalósító szakbürokráciák szerepével az egyenlőtlenségek kezelésében.


február 6. 
13:40-15:10
Tárgyismertető

február 13.
13:40-15:10
Előadás 1.
Az emberierőforrás-menedzsment alapjai: Munkakörtervezés, munkakörelemzés

február 27.
13:40-14:30
Előadás 2.
Az emberierőforrás-menedzsment alapjai: Erőforrás-biztosítás: toborzás, kiválasztás, leépítés
15:00-17:00
Előadás 3.
A közoktatás problémáinak gazdasági okairól és következményeiről (Varga Júlia), Az iskolafenntartás intézményrendszere - a közoktatás eredményes működésének fékje vagy motorja? (Kertesi Gábor), A közoktatás tudásalapú fejlesztése - szakszerű beavatkozások hosszú sorozata (Csapó Benő), MTA Köztestületének társadalmi fóruma 

március 13.
11:40-13:10
Gyakorló zárthelyi dolgozat 1.
Munkakörtervezés, munkakörelemzés és Erőforrás-biztosítás: toborzás, kiválasztás, leépítés, KAROLINYNÉ 3-4. fejezet megoldások
13:40-15:10
Előadás 4.
Az emberierőforrás-menedzsment alapjai: Teljesítményértékelés, teljesítménymenedzsment, javadalmazás

március 20.
9:50-11:20
Gyakorló zárthelyi dolgozat 2.
Teljesítményértékelés, teljesítménymenedzsment, javadalmazás, KAROLINYNÉ 6-7. fejezet megoldások
11:40-13:10 
Előadás 5.
A vállalati bérmeghatározás közgazdaságtana
13:40-15:10 
Műhelymunka 1.
Teljesítményértékelés: technikák, a választás szempontjai, helyük a vállalati HR politikában

március 27.
9:50-11:20 
Előadás 6.
Alacsony iskolázottságúak a munkaerőpiacon (Molnár György) előadásdiák 
11:40-13:10 és 13:40-15:10
Műhelymunka 2. és 3.
Oktatás és munkaerőpiac, az érettségi szerepe a foglalkoztathatóságban

április 3.
9:50-11:20
Gyakorló zárthelyi dolgozat 3.
A vállalati bérmeghatározás közgazdaságtana, EHRENBERG-SMITH 11. fejezet megoldások
11:40-13:10
Előadás 7.
Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben előadásdiák
13:40-15:10
Műhelymunka 4.
HR menedzsment feladatok és problémák magyarországi sorozatgyártó üzemekben

április 10. 
9:50-11:20
Előadás 8.
Munkahelyi érdek-képviseleti és szakszervezet-szervezési esetek előadásdiák
11:40-13:10 és 13:40-15:10
Műhelymunka 5. és 6.
Munkahelyi érdek-képviseleti és szakszervezet-szervezési esetek

április 24.
9:50-11:20
Gyakorló zárthelyi dolgozat 4.
Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben, LAZEAR 18. fejezet megoldások
11:40-13:10 és 13:40-15:10
Műhelymunka 7. és 8.
Egyetemisták munkavállalása: a hallgató-munkavállaló, a vállalat, az egyetemek megfontolásai

május 8.
9:50-11:20
Gyakorló zárthelyi dolgozat 5.
Belső munkapiac, munkakörök kijelölése és előléptetések, MILGROM-ROBERTS 11. fejezet megoldások
11:40-13:10
Gyakorló zárthelyi dolgozat 6.
Díjazás és motiválás, MILGROM-ROBERTS 12. fejezet megoldások
13:40-15:10
Műhelymunka 9.
Próbavizsga


Az ismeretek számonkérése és értékelés 

25 pont írásbeli vizsga az első és a második vizsgahéten, 25 pont szóbeli vizsga a harmadik-ötödik vizsgahéten, összesen 50 pont

Az írásbeli részt az értékeléssel a vizsga előtt 3 nappal szkennelve mailben megkapja. A szóbeli részben kérdezhet, magyarázatot kérhet az írásbeli értékeléséről, további értelmező és az összefüggésekre vonatkozó kérdéseket kap az írásbeli kérdések kapcsán, az írásbelihez hasonló jellegű kérdéseket kap szóban a többi kötelező olvasmányból (tételhúzás nem lesz, a tételkidolgozást és az alapján való tanulást nem tartom célszerűnek).

Osztályozás: jeles: 45+ pont (90+ százalék), jó: 40+ pont (80+ százalék), közepes: 30+ pont (60+ százalék), elégséges: 20+ pont (40+ százalék)

Kritériumfeltételek:
9 műhely idősávból 6 (további részvételért +4 pont alkalmanként)
6 gyakorló zárthelyiből 4 (további részvételért +2 pont alkalmanként)
előadás +2 pont alkalmanként március 13-tól


Kötelező olvasmányok

KAROLINY MÁRTONNÉ (2008): Az emberi erőforrás menedzsment alapjai. Koncepciók, elvek, módszerek, gyakorlati példák. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. 3. (Munkakörtervezés, munkakörelemzés), 4. (Erőforrás-biztosítás: toborzás, kiválasztás, leépítés), 6. (Teljesítményértékelés, teljesítménymenedzsment), 7. (Javadalmazás) fejezetek, 55-84., 85-114., 151-175., 176-206. o.

EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 11. (Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül) fejezet kijelölt részei, 401-437. o. (kimarad: A munkáltatók monopszonista viselkedése)

MILGROM, P. - ROBERTS, J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. 8. (Járadék és hatékonyság) fejezet kijelölt részei, 11. (Belső munkapiac, munkakörök kijelölése és előléptetések), 12. (Díjazás és motiválás) fejezet kijelölt részei, 361-372., 375–381., 473-508., 511-523., 524-555. o. (kimarad: az oldalszámoknál jelzett részek)

LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 10. (A vállalati munkaügyi politika), 18. (Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben) fejezet, 269-286., 528-548. o.


Ajánlott olvasmányok

EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó (Válogatott szemelvények a Szociálpolitika mesterszak foglalkoztatáspolitika szakiránya részére, válogatta Galasi Péter)

TORRINGTON, D. - HALL, L. - TAYLOR, S. - ATKINSON, C. (2014): Human resource management. 9th Ed. Pearson Education Limited, Harlow, UK

VOLTI, R. (2012): An Introduction to the Sociology of Work and Occupations. 2nd Ed. SAGE Publications, Inc.

MCFARLAND, D. A. - GOMEZ, CH. J. (2013): Organizational Analysis. Coursera Course Textbook a kurzus oldala http://www.coursera.org/course/organalysis

UHL-BIEN, M. - SCHERMERHORN JR., J. R. - OSBORN, R. N. (2014) Organizational Behavior. 13th ed. Wiley

PEETERS, M. C.W. - DE JONGE, J. - TARIS, T. W. (eds.) (2014): An Introduction to Contemporary Work Psychology. Wiley Blackwell

2017. január 8., vasárnap

Záróvizsgák 2017 tél


február 6. hétfő 16 óra, E255

Vásárhelyi Kinga (Andrási Monika hallgatója)
Csáki Krisztina (Bódis Lajos hallgatója)
Gulyás Ádám (Kozma Miklós hallgatója)
Wéber Héra (Neumann László hallgatója)
Tátrai Márk János (Pásztor Miklós hallgatója)
5 fő
Vizsgabizottság: Trautmann László (elnök), Bódis Lajos, Neumann László, Pásztor Miklós
Szakdolgozatok listája


február 7. kedd, E255

14 óra
Bozsik Dóra (Bodnár Éva hallgatója)
Kovács FanniSzabó Renáta (Meretei Barbara hallgatói)
Zsidai Rita Anna (Szukits Ágnes hallgatója)
4 fő
Vizsgabizottság: Nagy Gyula (elnök), Meretei Barbara, Munkácsy Ferenc, Papp Bence
Szakdolgozatok listája

16 óra
Bodor Eszter Zsuzsanna  (Meretei Barbara hallgatója)
Erdei Nóra (Munkácsy Ferenc hallgatója)
Várkonyi Sára (Primecz Henriett hallgatója)
Kollár Liliána Barbara (Tóth László hallgatója)
Andor Csenge (Vajda Éva hallgatója)
5 fő
Vizsgabizottság: Nagy Gyula (elnök), Meretei Barbara, Munkácsy Ferenc, Papp Bence
Szakdolgozatok listája


2017. február 9. csütörtök 17 óra, E255

Forgács Máté Zsolt (Szakadát László hallgatója)
Jáky TamásSuba Imola (Vaszkun Balázs hallgatói)
3 fő
Vizsgabizottság: Bódis Lajos (elnök), Klér Andrea, Lőrincz László
Szakdolgozatok listája


Komplex vizsgák 2017 január

A 2016. december 16-i és 2017. január 19-20-i komplex vizsgák kérdései itt (a vizsgajelentkezések változása szerint szükség szerint frissítjük, utolsó frissítés: 2017. január 9.)

A komplex vizsga két összetett kérdés megválaszolásából és vitájából áll, melyek a kötelező szaktárgyak irodalmára támaszkodnak, és összefüggnek a szakdolgozata témájával. Ezzel az a célunk, hogy növeljük a szinergiákat, alkalmazzuk a tanultakat az önhöz közel álló témában. A kérdéseket a szakfelelős tanszék dolgozza ki, szükség esetén konzultálva a szakszeminárium-vezetővel. "Tételhúzásos" vizsgakérdések nem lesznek.

A kérdéseket a komplex vizsga előtt 5 nappal olvashatja a fenti linken található táblázatban (minden vizsga előtti 6. napon késő este aktualizáljuk a táblázatot). A válaszait előre kell kidolgozni és arról részletes vázlatot készíteni, amihez természetesen használhatja a tananyagot, bármilyen segédeszközt, és igénybe vehet bármilyen segítséget. A szövegszerkesztővel írt vázlatot a vizsga előtti napon 20 óráig el kell küldeni a szakfelelős mailcímére. A vizsgán segédeszközök és jegyzetek nem használhatók.


Gyakran feltett kérdések

Az egyénileg feltett kérdések és a korábbi vizsgák tapasztalatai alapján néhány általános tanács:

Az első kérdéskör megválaszolása közgazdaságtani ismereteket igényel. A munkaerőpiacról és a munkaszervezetekről való közgazdasági gondolkodás alapja a munkagazdaságtan, ezért jelentettük be a tanév elején, hogy a komplex vizsgán mindenki fog kapni ilyen kérdést a szakdolgozati témájához kapcsolódva, tartott Papp Bence a felkészülést segítő összefoglaló előadásokat, adtam meg az Ehrenberg-Smith tankönyv 3-11. fejezetét szaktárgyi tananyagként.
Emellett számos konkrét HR menedzsment problémára jól használható a vállalati HR gazdaságtan (személyügyi tevékenység tárgy ismeretanyaga), a Milgrom-Roberts és a Lazear tankönyv megismert fejezetei, de csak ritkán helyettesíthetők a munkagazdaságtannal.

A második kérdéskör vezetéstudományi, főleg HR menedzsment és a megértéséhez szükséges szervezeti magatartás ismeretköröket és tankönyvi alátámasztást igényel.
Sok esetben szintén jól használható a vállalati HR gazdaságtana és a kapcsolódó tankönyvfejezetek. A kérdések egy része inkább ezek fogalomhasználatának és problémafelvetéseinek felel meg, érdemes ennek megfelelően fókuszálni a válaszokban, de ugyanazokat a forrásokat kell használni.
  • A kérdések nagy része konkrét fogalmakra, magyarázó modellekre, tankönyvi fejezetcímekre utal, és számítani lehet arra, hogy a vizsgán kérdezzük a fogalmak jelentését, a gondolatmenet lépéseit, az összefüggéseket.
  • A kérdések másik része azt igényli, hogy egy vagy több ismeretkör és tankönyv több részéből szedje össze a releváns szempontokat, fogalmakat, magyarázatokat.
  • Vannak kérdések a saját meglátásairól és az ön által felismert összefüggésekről is.
A mondanivalót mindig alá kell támasztani a tananyagban szereplő magyarázatokkal, természetesen lehet kritikusan értékelni őket, de ismerni kell, és az érvelést nem lehet helyettesíteni szubjektív értékítélettel.

A vizsga lényege, hogy áttekintsük a képzés különböző megközelítésmódú néhány fontos tárgyának mondanivalóját az ön szakdolgozati témájához (függetlenül attól, hogy ezeket a dolgozatban felhasználta-e).

Az említett tankönyvektől eltérő forrásokat (például a szakdolgozathoz ön által választott szakmunkákat) ezért nem kell használni, kivéve pár esetet, ha erre utalást talál (például a szakdolgozatban vizsgált problémához a tankönyvek által használt statisztikáknál frissebbek).

A jó vázlat gyors áttekintést tesz lehetővé a feldolgozott fogalmakról, magyarázó modellekről, problémákról, összefüggésekről, röviden: ami a téma kapcsán az ön fejében jár. Leginkább egy konkrét és bő vázlat, semmiképp nem esszé, kérdésenként általában nem több 3 oldalnál (jól szerkesztve kevesebb is lehet).