Foglalkoztatáspolitika (NKE-BCE közszolgálati továbbképzés konzultációja)

Szervezetfejlesztés (NKE-BCE közszolgálati továbbképzés konzultációja)

Munkaerő-piaci ismeretek (Kertészmérnök felsőoktatási szakképzés)

Munkaerő-piaci ismeretek 

Kertészmérnök felsőoktatási szakképzés, nappali tagozat 

Tanár 

Bódis Lajos és Nagy Gyula, Emberi erőforrások tanszék, lajos pont bodis kukac gmail pont com

Kreditpont: 2

Heti 1 idősáv

A tárgy a munkaerőpiac és a munkaszervezet munkavállalói és vállalkozói szemmel legfontosabb jellemzőivel foglalkozik, egy konkrét vállalkozás foglalkoztatási gyakorlatának megismerésén és megbeszélésén keresztül. 

A hallgatók három foglalkozáson készülnek fel a gyakorlati feladatra, melynek során elméleti hátteret és interjúkészítési fogásokat ismernek meg, valamint hallanak az előző évfolyam hasonló munkájának tapasztalatairól. 

Ezután 3 fős csoportokban kertészeti vagy valamely kapcsolódó területen működő vállalkozásokat keresnek fel, és a segítségül kapott vázlat alapján, egy vagy két menetben, interjúkat készítenek a tulajdonossal, vezetővel, néhány dolgozóval. A munkához szükség esetén egyéni konzultációs segítséget kapnak, és egy alkalommal közös konzultációt tartunk. 

A tapasztalatokról írásos összefoglalót készítenek, melyet minél korábban - de legalább 10 nappal a közös megbeszélés előtt - elküldenek az oktatóknak. Az oktatók az összefoglalóhoz írásos megjegyzéseket fűznek, ennek segítségével készítik el a hallgatók a beszámoló végleges változatát, szöveg (.doc, .docx) és prezentáció (.ppt, .pptx, .pdf,  prezi) formában. 

A beszámolókat a vizsgaidőszakban az évfolyam előtt bemutatjuk és megbeszéljük, ez alapján kapnak értékelést. 

Program

Szeptember 24. 

Tárgyismertető, a témakörök és gyakorlati feladat áttekintése

Október 1.

A témakörök elméleti háttere és gyakorlati tanácsok

Október 8. 

Az előző évfolyam gyakorlati feladatának beszámolói, interjúkészítési fogások, a 3 fős csoportok megalakításának határideje 

Egyéni konzultáció e-mailben (címet lásd fent), a tantárgy foglalkozási idejében vagy oktatói fogadóórán

November 12.

Közös konzultáció a munka előrehaladásáról (a vállalkozásokkal való kapcsolatfelvétel, interjúzási tapasztalatok, a témakörökben felmerült kérdések, segítség a beszámoló összeállításához)

Egyéni konzultáció e-mailben (címet lásd fent), a tantárgy foglalkozási idejében vagy oktatói fogadóórán
A csoportos beszámoló előtt legkésőbb 10 nappal az írásos összefoglaló elküldése, az oktatók reagálásának figyelembe vételével a szöveges beszámoló és a prezentáció összeállítása

   

December 17. 16 óra, C.109.

Csoportos beszámoló és értékelés

Témakörök 

A felkeresett vállalkozás tevékenysége, a publikus főbb üzleti adatai, története, szervezete

A munkatársak főbb adatai: létszám, képzettségi és kor szerinti összetétel, a vállalkozásnál töltött idő átlagos hossza

Munkamegosztás a szervezeti egységek között és a szervezeti egységeken belül (feladatok, megkívánt képzettség és gyakorlat, átlagos bérek)

Az érintett foglalkozások munkaerőpiaca, az ágazat vállalkozásainak versenye a megfelelő munkaerőért, a meglátogatott vállalkozás helyzete

A megüresedő álláshely meghirdetésének és az alkalmas jelentkezők kiszűrésének módszerei

A betanítás módja, a keresett szaktudás általános illetve a vállalkozásra specifikusan jellemző összetevői, a dolgozók továbbképzése és önképzése

A munkaidő hossza és beosztása

Bérezés, értékelés, ösztönzés formái és nehézségei

A dolgozók jellemző pályafutása a vállalkozáson belül és kívül, cserélődés és stabilitás, a bevált dolgozók megtartásának módjai

Diákmunkások, gyakornokok, pályakezdők alkalmazása, helyzete a vállalkozásnál

Dolgozói célok, munkáltatói igények: azonosság vagy változatosság, a kölcsönös alkalmazkodás témái és módjai

A vállalkozás kapcsolata az egyetemmel, a képzés ismertsége

A vállalkozás további tervei, a tulajdonos/vezető személyes szakmai pályafutása


Javasolt interjúkérdések

Beszámolók: 

Badovszky Dániel Márton, Kulcsár Dániel, Tóth István: Aries Non-profit kft. 

Csermák János, Nánai Márton, Tóth Dávid: Oázis Kertészet

Borhi Szilveszter, Dudok Tibor Krisztián, Csötönyi Viktória, Gúth Eszter: Jávorszky-Tiszafa Kft.

Fáb Fanni Zsófia, Zsigmond Krisztina, Palásti Ármin, Pokornyik Dávid: Junior Kert-Ész Kft. 

Fenyvesi Zsuzsa, Szabó Dorisz, Tóth Evelin: Budai Kertcentrum

Miskolczi Dorottya, Steiner Baltazár, Szabó Bianka: New Garden kertészet


Számonkérés és követelmények

Beszámoló a vállalati látogatásról írásban és szóban, részvétel a vitában. A 3 fős csoportok döntenek az egyéni hozzájárulások esetleges megkülönböztetéséről. 

Ajánlott háttérolvasmányok 

Kuczi Tibor (2011): Kisvállalkozás és társadalmi környezet. Elektronikus jegyzet. Jelenkutató Alapítvány (főleg 2., 4-7. fejezet) letöltés 

Nagy Gyula (2011): Bevezetés a munkaerőpiacok empirikus elemzésébe. Elektronikus jegyzet. BCE, Budapest, 1-55. o. letöltés

Bokor Attila és társai (2009): Emberi erőforrás menedzsment. HR szerepek, rendszerek, új tendenciák, vállalati példák. Aula, Budapest (Új kiadás változatlan címmel és tartalommal: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014)

Munkaügyi kapcsolatok 2014 LEV

Munkaügyi kapcsolatok rendszere LEVELEZŐ

(kötelező tárgy a levelező képzés Emberi erőforrások szak 3. évfolyamának 1. félévében)

Kreditpont: 4

Összesen 10 óra

Oktató:
Bódis Lajos, Emberi erőforrások tanszék, lajos pont bodis kukac gmail pont com


Tantárgy adatlap a BCE intranetes felületén


Témakörök

A szakszervezeti akciók, a munkaügyi konfliktusok és a szakszervezetek hatásának mikrogazdasági magyarázatai

(A szakszervezet felépítése és tagsága. A szakszervezeti rendszer nemzetközi összehasonlítása. A szakszervezeti célok elérésének korlátai. A "monopol-szakszervezeti" és a "hatékony szerződési" modell. A kollektív alku és eszközei. A szakszervezeti szerveződés kereslete és kínálata. Szakszervezeti akciók a munkaerő-keresleti görbe módosítására. Egyezkedés és sztrájkfenyegetés. A sztrájkok és az alku egyszerű modellje, az aszimmetrikus tájékozottság.)

Egyéni mobilitás és szakszervezeti tiltakozás a munkaerőpiacon

(Kiegyenlítő bérkülönbségek. A munkaköri összeillés: a dolgozói preferenciák és a tájékozottság szerepe. Bérelmélet, sérülésveszély, kiegészítő járandóságok. Foglalkoztatási viszonyok és munkafeltételek. A kilépések mint információrendszer. Kollektív tiltakozás szakszervezetbe tömörülés révén. Szakszervezeti tiltakozás és piaci kimenetelek.)

Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben

 (A dolgozói részvétel lehetséges hozamai és költségei. Információk átadása a dolgozók számára: hiteles tájékoztatás a vállalat helyzetéről. Információk átadása a vállalatvezetés számára. A dolgozói információk termelékenységnövelő hatása, dolgozói beleszólás és kreativitás. A dolgozók együttműködő kontra nyíltan támadó viselkedésének meghatározói. Termelékenység, profit és a dolgozói beleszólás optimális mértéke. Vállalati ellenállás a dolgozók szervezkedésével szemben.)

A szakszervezetek globális válsága és kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

(Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére. A szervezési stratégiák osztályozása. A szolgáltató és a szervezkedő szakszervezeti modell. Új célcsoportok szervezése. Mozgalmi, politikai aktivitás. Strukturális változások és funkcionális újítások. Nemzetközi összehasonlítás. Szakszervezeti válság és újraszervezés Magyarországon?)

 

Kötelező olvasmányok

EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 8. (Kiegyenlítő bérkülönbségek és munkaerőpiacok), 13. (A szakszervezetek és a munkaerőpiac) fejezet kijelölt részei, 272-307., 499-531. o.

LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 18. (Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben) fejezet, 528-548. o.

SZABÓ-MORVAI Á. - BORBÁS G. - VONA M. (2010): Szakszervezeti stratégia és megújulás, A munkavállalói érdekképviselet jelene és jövője Magyarországon. "A munka világába tartozó érdekképviseletek" kutatás összefoglaló tanulmánya. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (TÁMOP 2.5.2. projekt) letöltés

NEUMANN L. (2011): Fejezetek a munkaügyi kapcsolatok témakörében, 1. (Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére). Budapesti Corvinus Egyetem (TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003)projekt) letöltés

Órai diák 

Feladatok és értékelés 

50 százalék: 

Írásbeli vizsga a negyedéves vagy a félév végi vizsgaidőszakban (6 db rövid kifejtő kérdés; a felkészülést mintakérdések segítik)

50 százalék: 

- október 3-án két esettéma feldolgozásában való részvétel, ez alapján a téma egyéni kidolgozása
- a személyes részvétel kiváltható részletesebb feladat megoldásával (1 helyett 2 alkalmazás - lásd a választható témáknál - lehet mindhárom témából választani, ekkor 2+2x1 alkalmazás)

Elküldési határidő a vizsga napja 
- a negyedéves vizsgázásnál november 4., 
- a félév végi vizsgázásnál a vizsga utáni harmadik nap
Az egyéni kidolgozás terjedelme témánként 2 oldal (12-es betűméret, 1,5 sortáv, normál margók), részletesebb feldolgozásnál 3-4 oldal.
A kifejtésben igyekezzen az olvasottakra reflektálni, világossá téve, hogy alkalmazhatók-e a magyarázat lépései az ön által leírt esetre? Talált-e esetleg ellentmondást, vitatható állítást? Szükséges-e árnyalni, kiegészíteni a magyarázatot?A kérdéstől és a választásától függően hivatkozhat saját vagy ismerősök történeteire, a sajtóban olvasott információkra, de feltételezett helyzetekre is! 

1. műhelymunka (szeptember 12. és október 3.)

Dolgozói részvétel formái a vállalatvezetésben

Mutasson be és Lazear könyvfejezete alapján értelmezzen egy (részletesebb feldolgozás esetén: két) olyan konkrét esetet, amikor a vállalatnak megérhette

a) vagy információt átadni a dolgozók számára a viselkedésük puhítása érdekében,

b) vagy információt szerezni a dolgozók preferenciáiról a profit növelése érdekében,

c) vagy teret engedni a dolgozói beleszólásnak és kreativitásnak a termelékenység növelése érdekében?

2. műhelymunka (október 3.)

Gyakornokok foglalkoztatása és a fiatalok érdekvédelmének problémái a munkahelyeken

a) Gyűjtse össze, hogy az olvasmányokban szereplő mely információk és magyarázatok járulhatnak hozzá a fiatal munkavállalók sajátos munkahelyi helyzetének megértéséhez?

b) A más tárgyakban tanultak alapján egészítse ki ezt egy (részletesebb feldolgozás esetén: két) olyan magyarázattal, mely szintén a pályafutásuk elején lévő dolgozók törekvéseivel illetve a velük alkalmazott vállalati politikákkal/technikákkal foglalkoznak!

c) Fejtse ki véleményét az alábbi vitakérdésről: Az érdek-képviseleti és politikai vitákban időnként felmerül, hogy a fiatalok gyenge munkahelyi érdekérvényesítő képessége, az önkényes munkáltatói intézkedéseknek való fokozott kiszolgáltatottsága miatt érdemes volna részletezni és szigorítani a foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályokat. Mit nyerhetne és mit veszíthetne ezzel a célcsoport?

3. műhelymunka (október 3.)

A munkahelyi érdekképviseletek szervezésének nehézségei és megújítási kísérletei Magyarországon 

Az olvasottak alapján vázoljon fel (a fontos részletek ismertetése, a döntései indoklása) egy (részletesebb feldolgozás esetén: két) olyan célcsoport és munkamódszer jellemzőit, amely esetén érdemesnek és megvalósíthatónak látná egy magyarországi munkahelyi érdekképviselet fejlesztését!


Értékelés (vizsgadolgozat és műhelymunkák pontszámai, osztályzat) itt (utolsó módosítás: február 3.)

Munkaügyi kapcsolatok 2014 NAPP

Munkaügyi kapcsolatok rendszere NAPPALI

(kötelező szaktárgy az Emberi erőforrások alapszak 3. évfolyamának 1. félévében)

Kreditpont: 4

Heti 2+1 óra

Oktató:
Bódis Lajos, Emberi erőforrások tanszék, lajos pont bodis kukac gmail pont com 

A tárgy a munkaerő-piaci szereplők közti tárgyalások, konfliktusok és megállapodások formáival, intézményeivel, gazdasági hatásával ismertet meg, döntően mikrogazdaságtani keretben. A témakörök tükrözik, hogy a megállapodásokat a korábbi évtizedekhez képest gyakran alacsonyabb szinten kötik, a szakszervezeti szervezkedés hatása csökken, illetve célja részben módosul, és növekszik a vállalatvezetési eljárások szerepe a munkaügyi kapcsolatokban.

Tantárgy adatlap a BCE intranetes felületén

Témakörök

A szakszervezeti akciók, a munkaügyi konfliktusok és a szakszervezetek hatásának mikrogazdasági magyarázatai

(A szakszervezet felépítése és tagsága. A szakszervezeti rendszer nemzetközi összehasonlítása. A szakszervezeti célok elérésének korlátai. A "monopol-szakszervezeti" és a "hatékony szerződési" modell. A kollektív alku és eszközei. A szakszervezeti szerveződés kereslete és kínálata. Szakszervezeti akciók a munkaerő-keresleti görbe módosítására. Egyezkedés és sztrájkfenyegetés. A sztrájkok és az alku egyszerű modellje, az aszimmetrikus tájékozottság.)

Egyéni mobilitás és szakszervezeti tiltakozás a munkaerőpiacon

(Kiegyenlítő bérkülönbségek. A munkaköri összeillés: a dolgozói preferenciák és a tájékozottság szerepe. Bérelmélet, sérülésveszély, kiegészítő járandóságok. Foglalkoztatási viszonyok és munkafeltételek. A kilépések mint információrendszer. Kollektív tiltakozás szakszervezetbe tömörülés révén. Szakszervezeti tiltakozás és piaci kimenetelek.)

Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben

 (A dolgozói részvétel lehetséges hozamai és költségei. Információk átadása a dolgozók számára: hiteles tájékoztatás a vállalat helyzetéről. Információk átadása a vállalatvezetés számára. A dolgozói információk termelékenységnövelő hatása, dolgozói beleszólás és kreativitás. A dolgozók együttműködő kontra nyíltan támadó viselkedésének meghatározói. Termelékenység, profit és a dolgozói beleszólás optimális mértéke. Vállalati ellenállás a dolgozók szervezkedésével szemben.)

Bürokratikus eljárások és szervezeti konfliktusok közgazdasági értelmezésének alapjai

(Járadékszerzés és a szervezeti eljárások hatékony megtervezése. Belső munkaerőpiac, munkakörök kijelölése és előléptetések. A munkaerőpiac szegmentáltságának mintái. Bérek a belső munkaerőpiacokon, munkaköri besorolások és fizetés. A belső munkaerőpiacok értelme. Állandó kinevezések, "fel vagy ki" szabályok.)

A szakszervezetek globális válsága és kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

(Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére. A szervezési stratégiák osztályozása. A szolgáltató és a szervezkedő szakszervezeti modell. Új célcsoportok szervezése. Mozgalmi, politikai aktivitás. Strukturális változások és funkcionális újítások. Nemzetközi összehasonlítás. Szakszervezeti válság és újraszervezés Magyarországon?)

Kötelező olvasmányok

EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 8. (Kiegyenlítő bérkülönbségek és munkaerőpiacok), 13. (A szakszervezetek és a munkaerőpiac) fejezet kijelölt részei, 272-307., 499-531. o.

LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 18. (Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben) fejezet, 528-548. o.

MILGROM, P. - ROBERTS, J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. 8. fejezet kijelölt részei, 11. fejezet, 361-372., 375–379., 473-508. o.

SZABÓ-MORVAI Á. - BORBÁS G. - VONA M. (2010): Szakszervezeti stratégia és megújulás, A munkavállalói érdekképviselet jelene és jövője Magyarországon. "A munka világába tartozó érdekképviseletek" kutatás összefoglaló tanulmánya. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (TÁMOP 2.5.2. projekt) letöltés

NEUMANN L. (2011): Fejezetek a munkaügyi kapcsolatok témakörében, 1. (Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére). Budapesti Corvinus Egyetem (TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 projekt) letöltés

Órai diák

Feladatok és értékelés

A tárgy foglalkozásai két csoportban, 5-5 alkalommal, 11:40 és 15 óra között tartjuk (közte ebédszünet), abc sorrend szerint

Bajza Eszter - Kisházi Kitty : szeptember 26., október 10., október 31., november 14., november 28.

Kiss Judit - Zsiborás Fanni : október 3., október 17., november 7., november 21., december 5.


1. foglalkozás (szeptember 26. és október 3.)

Zárthelyi: MILGROM-ROBERTS (2005) 8. fejezet kijelölt részei, 11. fejezet diák 

Műhelymunka: Döntési helyzetek és konfliktusok munkáltatói és munkavállalói nézőpontból

Az olvasmány illetve a saját vagy rokonai, barátai, ismerősei tapasztalata alapján foglaljon össze 1-1 történetet 
- egy munkahelyi konfliktusról a 8. fejezet kapcsán 0,5-1 oldalon,- egy döntési helyzetről munkáltatói és/vagy munkavállalói szempontból a 11. fejezet kapcsán 0,5-1 oldalon!

Tegye világossá, kik a történetben érintett egyének vagy csoportok, miben különböznek, hogyan cselekedtek a kérdéses helyzetben!  

Gondolkodjon, melyik, az olvasmányban szereplő modell segítségével értelmezhetők a történetek! Írjon le gondolatébresztőnek néhány kulcsszót!

Készüljön fel, hogy elmesélje a történeteit, és hogy képes legyen érvelni, vitában megvédeni az értelmezését!


2. foglalkozás (október 10. és október 17.)

Zárthelyi: EHRENBERG-SMITH (2003) 8. fejezet kijelölt része diák , 8.5 ábra , 8.8 ábra

Műhelymunka: Mire tanít az iskola? Eredményesség és méltányosság a magyarországi általános és középiskolákban

Olvassa el a lent megadott forrásokat, és válaszoljon a kérdésekre!

1. Nevezzen meg és foglaljon össze 1-3 mondatban 2 olyan területet, amelyet az olvasott közoktatási problémák és kihívások kapcsán érdemesnek látna fejleszteni (nem csak egy konkrét iskolában, hanem rendszerszinten) a közoktatás munkaerővel való gazdálkodásában, az iskolarendszer munkaszervezésében! Készüljön fel arra, hogy a véleményét beszélgetésben fejtse ki és védje meg! diák

2. Kertesi és Kézdi tanulmányának 324–333. o. alapján (csak ez kell!) foglalja össze 4-5 mondatban, hogyan függ össze a tanárok érdekeltsége a tanulók összetételével kapcsolatosan azzal, hogy az oktatásirányítás működtet-e alkalmas eszközt az iskolák teljesítményének mérésére! Hogyan magyarázható ez a probléma a kiegyenlítő bérkülönbségek modelljével? 

3. Röviden, de a megértéshez szükséges értékben (0,5-1 oldalban) írjon le a saját általános vagy középiskolai élményei alapján egy olyan siker vagy kudarctörténetet, ami valamiképpen kapcsolatba hozható az iskola eredményességével, a "minden gyereknek azonos színvonalú pedagógiai szolgáltatást" elv problematikájával, a tanárok munkájának megszervezésével! Készüljön fel arra, hogy megbeszélje másokkal az esetet!

Ónody-Molnár Dóra - Révész Sándor (2014): Nagy magyar tehetetlenség. Interjú Köllő Jánossal, Havas Gáborral és Kertesi Gáborral. nol.hu, március 16. letöltés

Csapó Benő (2011). A nemzetközi felmérések eredményei – következtetések a magyar közoktatás fejlesztésének megalapozásához. Konferencia-előadás, MTA és Tárki-Tudok, január 26. letöltés

Kertesi Gábor - Kézdi Gábor (2005): Általános iskolai szegregáció, I. rész: Okok és következmények. Közgazdasági Szemle, április. "A tanári munka minőségének meghatározó szerepe" fejezet, 324–333. o. (csak ez!) letöltés


3. foglalkozás (október 31. és november 7.)

Zárthelyi: EHRENBERG-SMITH (2003) 13. fejezet kijelölt része diák

Műhelymunka: Toborzási és kiválasztási módszerek a magyarországi szervezeteknél 
(vezeti: Andrási Mónika, Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda és Magatartástudományi Intézet)

Tegyük fel, hogy ön egy magyarországi cég HR szakembere, akinek a két aktuális feladata, hogy szervezete számára
1. felkutassa a legjobb pályakezdő marketingasszisztens jelölteket, valamint
2. kiválassza a cége telefonos értékesítő csapatába a 3 legalkalmasabb jelöltet a 80 jelentkező közül!

Bokor és társai (2007, 140-160. o.) alapján tervezze meg a fenti feladatok elvégzését 0,5-0,5 oldalon! 
Hasznosítsa, ha a saját vagy az ismerősei munkája révén rendelkezik tapasztalatokkal, meglátásokkal az ilyen jellegű munkakörök követelményeiről, a célszerű kiválasztási eljárásról, a felmerülő problémákról! 
Javasoljon konkrét toborzási forrásokat (például külső források, saját céges adatbank) és kiválasztási módszereket (például képességtesztek, konkrétan verbális teszt)! 
Készüljön fel, hogy a következő heti vezetői egyeztetés résztvevőinek bemutatja, és vitában, érvekkel alátámasztva megvédi a tervét!

Bokor Attila - Szőts-Kováts Klaudia - Csillag Sára - Bácsi Katalin - Szilas Roland (2007): Emberi erőforrás menedzsment. HR szerepek, rendszerek, új tendenciák, vállalati példák. Aula. (Új kiadás változatlan tartalommal: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014), 5.5. (Toborzás, kiválasztás) alfejezet, 140-160. o. 


4. foglalkozás (november 14. és november 21.)

Zárthelyi: LAZEAR (2006) diák

Műhelymunka: Gyakornokok foglalkoztatása és a fiatalok érdekvédelmének problémái a munkahelyeken

1. Gondolja át, hogyan érinti a fiatalokat illetve az idősebbeket a vállalati információáramlásnak (a dolgozók vállalati döntésekbe való bevonásának) a LAZEAR (2006) által elemzett három területe! Mi okozza a helyzetük ellentmondását (részben előnyös, részben hátrányos)?

2. Olvassa el MILGROM-ROBERTS (2005) két rövid részletét: a) 220-221. o., b) 490-491., 493. o.! A választása szerint, foglalja össze a probléma és a magyarázat lényegét, vagy fogalmazzon meg néhány mondatban
- saját tapasztalatot, amely megerősíti vagy cáfolja az olvasottakat,
- kérdéseket, ha nem teljesen győzte meg az érvelés,
- ezekre a jelenségekre más modellből származó magyarázatot, esetleges logikai ellenvetést,
- kérdéseket, ha nem teljesen világos a gondolatmenet!

3. Ha van saját története a fiatalok ellentmondásos munkahelyi helyzetéről, foglalja össze, és készüljön fel, hogy mások előtt elmesélje! Ha ismer olyan, az olvasmányaiból származó modellt, amely képes megmagyarázni, írjon arról is néhány mondatot! Ha bizonytalan, tegyen fel gondolkodtató kérdéseket a saját történetéről!

(Az 1. feladathoz nem kell írni, a 2. feladathoz a fentiek közül bármilyen jellegű megjegyzést, kérdést írhat, a 3. feladatra akkor válaszoljon, ha van története, és szívesen megbeszéli a másokkal. A beadott feladatát legyen képes szóban ismertetni és a véleménye mellett érvelni!)


5. foglalkozás (november 28. csak zárthelyi! és december 5.)

Zárthelyi: SZABÓ-MORVAI-BORBÁS-VONA M. (2010), NEUMANN (2011)

Műhelymunka: A munkahelyi érdekképviseletek szervezésének nehézségei és megújítási kísérletei Magyarországon 

A műhelymunka december 5-én 13:30-tól 15:30-ig tart!

A foglalkozáson részt vesznek olyan fiatal vezető szakszervezeti aktivisták, akik erősen érintettek a szervezetük, a szolgáltatásaik, a tagságuk megújításában. Az ő feladatuk, hogy bemutassák a szervezetüket és a megújítás érdekében tett törekvéseiket, valamint "hozzanak egy problémát", melyet a résztvevők közösen megbeszélnek, igyekeznek szakértői ötleteket adni a megoldásra. A hallgatók feladata, hogy Szabó-Morvai és társai (2010) 38-44. o. (link), főleg a 38. o.-on található "stratégiaalkotási segédlet" (link) segítségével gondolják át az ott összefoglalt fejlesztési irányokat és módszereket, gyűjtsék össze a kérdéseiket, a saját preferenciáikból eredő, megerősítő vagy kétkedő észrevételeiket, ez lesz a szakértői hozzájárulásuk a problémamegoldáshoz. (Ha sok hallgató vesz részt, akkor részben több csoportban dolgozunk, ha kevesen, akkor végig azonos körben zajlik a beszélgetés.)

A foglalkozáson részt vesz (a linkeken néhány információ a szervezetekről és a meghívottakról):
Kovács Balázs, a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban működő Vasas Alapszervezet vezetője, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary (MBMH) Üzemi Tanácsának elnöke (itt, itt és itt)
Molnár Ákos, a Vasas Szakszervezeti Szövetség Nyugat-Dunántúli Regionális Képviselet ügyvivője (itt, itt és itt)
Nagy Viktória, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Ifjúsági Tagozatának elnöke (itt, itt és itt)
Neumann László szociológus, a munkaügyi kapcsolatok kutatója
Tóth András szociológus, a munkaügyi kapcsolatok kutatója


Körkérdések a meghívottaknak:

1. Vannak-e az elmúlt két-három évben új formái a munkáltatóval való konfliktusnak illetve az együttműködésnek? Van-e hatása az üzemi tanács hatáskörét nagymértékben kiszélesítő törvényi változásnak, amiért a szakszervezetek számára az üzemi tanács jobb "használata" lehet az egyik eszköz, hogy ne veszítsék el a befolyásukat? Lettek-e új tárgyalási témák bármelyik fél kezdeményezésére?

2. A fejlett országokban régóta kötnek ún. versenyképességi jellegű megállapodásokat, amely során a szakszervezet nem szokványos, a menedzsment számára fontos engedményt tesz, cserében a számára fontos, szintén nem szokványos engedményt kap. Elvileg a magyar versenyszférában és a közszférában is kialakulhatnak ilyen helyzetek (elhúzódó válság és kormányzati gazdaságpolitika hatásainak kezelése, közszféra átalakítása a hatékonyságra hivatkozva és attól független okokból, BKV-BKK konfliktus múltja és a jelenlegi átszervezést kísérő alkuk stb.). Vannak-e valóban efféle megállapodások? Mit adnak egymásnak a felek, és hogyan jutottak arra az elhatározásra, hogy belemennek ebbe?

3. Hogyan értékelitek a saját szervezet (tagszervezetek, szövetség) alkupozíciójának alakulását? Tartósak-e az "ölbe pottyant" lehetőségek, esetleg kedvezőbbé vált-e a helyzet számotokra (német típusú munkaügyi kapcsolatokra nyitott munkáltató, közlekedésre jellemző korlátozott verseny kihasználása az érdekképviseletben, közszolgálat hagyományosan magas szervezettsége stb.)? Vannak-e kemény munkával elért eredmények az újabb kihívásokban (nem szokványos konfliktusok vállalása a munkáltatóval, esetleg a tagság egy részével, zöldmezős tagszervezés, itthon nem szokványos csoportok körében végzett tagszervezés stb.)? 


Kis zárthelyi dolgozatok értékelése (pontszámok, osztályzatok, megajánlott jegyek, megoszlások; utolsó frissítés: február 1.)


A foglalkozások első felében zárthelyi kisdolgozatot írnak a kijelölt olvasmányból, előtte lehetséges közös ismétlés és konzultáció, utána a következő zárthelyi téma szerkezetének ismertetése, nehezebb részeivel kapcsolatos segítség.

A foglalkozások második felében műhelymunkát végzünk a megjelölt témákban. Ehhez otthon el kell olvasni a megadott olvasmányt, és a bevezető feladat 1 oldalas megoldását (Times New Roman, 12-es betűnagyság, szimpla sorköz, normál margó) el kell küldeni az oktató mailcímére az előző nap 12 óráig.

Megajánlott jegyet kap, aki legalább 4 alkalommal aktívan részt vesz, és megfelelően teljesíti az írásos feladatokat. 

A zárthelyi kisdolgozatokat a kérdések pontozása után (összesen 0-12), egyenként osztályozom (1-5), előzetes ponthatárok nélkül, egymással is összehasonlítva.

A megajánlott jegy az osztályzatok számtani átlaga (a le- vagy felfelé kerekítés nem automatikus, előtte újra megnézhetem a dolgozatokat). 

4 db zárthelyinél többet is, kevesebbet is lehet írni. A legjobb 4 db eredményt veszem figyelembe, a meg nem írt dolgozatok természetesen 1-est érnek az átlagban. (Azaz akár 1 db 5-ösre osztályzott kisdolgozattal is kapható megajánlott jegy: (5+1+1+1)/4=2)

A 4 db műhelymunka teljesítése (= otthoni írásbeli feladat elküldése + személyes részvétel és aktivitás) kizáró feltétel. A műhelymunkák más napon is teljesíthetők, mint a dolgozatírás, de utólag nem pótolhatók.

Minden, legalább elégséges megajánlott jegyet beírok a Neptunba a szorgalmi időszak végén, amit az érvényességhez jóvá kell hagynia a rendszerben. Aki nem fogadja el vagy nem vett részt a műhelymunkákban, természetesen minden hátrány nélkül vizsgázhat (a megajánlott jegyet onnantól már nem fogadhatja el).

Az írásbeli vizsga saját szavakkal megadható fogalmi meghatározásokból és rövid kifejtő kérdések megválaszolásából áll; a felkészülést mintakérdések segítik.


A foglalkozáson való részvétel a műhelymunkához tartozik, kihagyni nem lehet. Kérem, ennek figyelembevételével tervezzék meg a részvételüket a foglalkozásokon, figyelembe véve a két azonos témájú foglalkozás közötti átjelentkezés illetve az egy műhelymunka kihagyásának lehetőségét!

Ha elküldi az előzetes feladatot, és váratlanul kiderül, hogy bármilyen okból nem tud részt venni a foglalkozáson, akkor minél előbb jelezze írásban vagy szóban, ezen kívül a következőt teheti:
- A két azonos témájú foglalkozás közül az elsőn váratlanul részt venni nem tudók a másodikon való részvétellel pótolhatnak. Az előzetes feladatot ebben az esetben újra el kell küldeni az időben második foglalkozásra vonatkozó határidőig, jelezve, hogy pótlásról van szó.
- A második foglalkozás esetén az oktató mérlegelheti, tud-e olyan külön feladatot adni, amellyel pótolható a részvétel, ha erre nincs lehetőség, akkor a műhelymunkát részvétel hiányában nem tudjuk figyelembe venni. A más módon pótlás lehetőségét főleg az állandóan a második csoportba tartozóknak tartom fenn, de ez függ a feladat jellegétől és a hiányzók számától is, mivel nem akarok ösztönözni rá.