A komplex vizsga két összetett kérdés megválaszolásából és vitájából áll, melyek a kötelező szaktárgyak irodalmára támaszkodnak, és összefüggnek a szakdolgozata témájával. Ezzel az a célunk, hogy növeljük a szinergiákat, alkalmazzuk a tanultakat az önhöz közel álló témában. A kérdéseket a szakfelelős tanszékek dolgozzák ki, szükség esetén konzultálva a szakszeminárium-vezetővel. "Tételhúzásos" vizsgakérdések nem lesznek.
A kérdéseket a komplex vizsga előtt 5 nappal olvashatja a fenti linken található táblázatban (minden vizsga előtti 6. napon késő este aktualizáljuk a táblázatot). A válaszait előre kell kidolgozni és arról részletes vázlatot készíteni, amihez természetesen használhatja a tananyagot, bármilyen segédeszközt, és igénybe vehet bármilyen segítséget. A szövegszerkesztővel írt vázlatot a vizsga előtti napon 20 óráig el kell küldeni Bódis Lajos programkoordinátor mailcímére. A vizsgán segédeszközök és jegyzetek nem használhatók.
Gyakran feltett kérdések
Az egyénileg feltett kérdések és a korábbi vizsgák tapasztalatai alapján néhány általános tanács:
Az első kérdéskör megválaszolása közgazdaságtani ismereteket igényel. A munkaerőpiacról és a munkaszervezetekről közgazdászként gondolkodás alapja a munkagazdaságtan (a 2015/2016 tanévben már szeptemberben tájékoztattunk, hogy a komplex vizsgán mindenki fog kapni ilyen kérdést a szakdolgozati témájához kapcsolódva, tartott Papp Bence a felkészülést segítő összefoglaló előadásokat, szerepel az Ehrenberg-Smith tankönyv 3-11. fejezete szaktárgyi tananyagként).
Emellett számos konkrét HR menedzsment problémára jól használható a vállalati HR gazdaságtan (személyügyi tevékenység tárgy ismeretanyaga), a Milgrom-Roberts és a Lazear tankönyv megismert fejezetei, de csak ritkán helyettesíthetők a munkagazdaságtannal.
A második kérdéskör vezetéstudományi, főleg HR menedzsment és a megértéséhez szükséges szervezeti magatartás ismeretköröket és tankönyvi alátámasztást igényel.
Sok esetben szintén jól használható a vállalati HR gazdaságtana és a kapcsolódó tankönyvfejezetek. A kérdések egy része inkább ezek fogalomhasználatának és problémafelvetéseinek felel meg, érdemes ennek megfelelően fókuszálni a válaszokban, de ugyanazokat a forrásokat kell használni.
- A kérdések nagy része konkrét fogalmakra, magyarázó modellekre, tankönyvi fejezetcímekre utal, és számítani lehet arra, hogy a vizsgán kérdezzük a fogalmak jelentését, a gondolatmenet lépéseit, az összefüggéseket.
- A kérdések másik része azt igényli, hogy egy vagy több ismeretkör és tankönyv több részéből szedje össze a releváns szempontokat, fogalmakat, magyarázatokat.
- Vannak kérdések a saját meglátásairól és az ön által felismert összefüggésekről is.
A mondanivalót mindig alá kell támasztani a tananyagban szereplő magyarázatokkal, természetesen lehet kritikusan értékelni őket, de ismerni kell, és az érvelést nem lehet helyettesíteni szubjektív értékítélettel.
A vizsga lényege, hogy áttekintsük a képzés különböző megközelítésmódú néhány fontos tárgyának mondanivalóját az ön szakdolgozati témájához (függetlenül attól, hogy ezeket a dolgozatban felhasználta-e).
Az említett tankönyvektől eltérő forrásokat (például a szakdolgozathoz ön által választott szakmunkákat) ezért nem kell használni, kivéve pár esetet, ha erre utalást talál (például a szakdolgozatban vizsgált problémához a tankönyvek által használt statisztikáknál frissebbek).
A jó vázlat gyors áttekintést tesz lehetővé a feldolgozott fogalmakról, magyarázó modellekről, problémákról, összefüggésekről, röviden: ami a téma kapcsán az ön fejében jár. Leginkább egy konkrét és bő vázlat, semmiképp nem esszé, kérdésenként általában nem több 3 oldalnál (jól szerkesztve kevesebb is lehet).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése