A kutatások bizonyítják, hogy a szövegértési kompetencia kulcsfontosságú az iskolai sikeresség és a munkaerő-piaci versenyképesség szempontjából:
- Egyfelől, az eredményesen működő közoktatási rendszerekben gazdag módszertani eszköztárral segítik, mérik és csatolják vissza az iskoláknak és a pedagógusoknak az alapkompetenciák - köztük a szövegértés-szövegalkotás - fejlesztését. Az eredményesség mellett igyekeznek a méltányosság kritériumának is megfelelni, vagyis próbálják mérsékelni a gyerekek családi hátterének és egyéni képességeinek tulajdonítható különbségeket, és differenciált eszközöket találni ahhoz, hogy minden gyerek fejlődése önmaga korábbi eredményeihez képest az iskola hatására megmutatkozzon. Fontos és érdekes viták tárgya az is, hogy ha az alapképességek fejlesztését határozzák meg az iskolák fő feladatának, amelyek mérésére is megfelelő eszközök állnak rendelkezésre, mennyire lehet és érdemes ehhez kötni a tanárok kollektív vagy egyéni fizetését.
- Másfelől, az iskolarendszerből lemorzsolódó vagy más módon kudarcos felnőttek számára a vállalati és állami foglalkoztatáspolitika hatásos programokat indíthat a hiányzó alapkészségek legalább részleges pótlására. Jelentősen hozzájárulhatnak ehhez a lakóhelyi, vallási és egyéb társadalmi szerveződések, a számos fejlett országban aktív civil társadalom által szervezett programok és a személyes kapcsolatokon keresztül nyújtott támogatás is. A felnőttek támogatásának ezek a formái a szövegértés fejlesztésével és azon kívül is hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz, a szegénység csökkentéséhez, az együttműködés kultúrájához, az embert és társadalmat romboló magatartások visszaszorításához.
A hazai (Országos Kompetenciamérés) és nemzetközi mérések (PISA, IALS vagyis Nemzetközi Írásbeliségvizsgálat) szerint a magyar iskolás és felnőtt korú népesség szövegértési képessége nemzetközi összehasonlításban alacsony. Ez egyaránt utal az iskolarendszer, a foglalkoztatáspolitika és a civil szerveződések gyengeségére, és magyarázata lehet a magyarországi társadalom és gazdaság egyik legnagyobb problémájára, a tartósan munkanélküli vagy az aktív korú, de a piaci munkahelyekről kiszoruló népesség magas arányára.
Az iskolai olvasási nehézségek jelentkezésének fő terepe a felső tagozatba lépés, amikor a specializált szaktárgyak számának növekedése egyenként is kihívást támaszt a gyerekeknek, a jellemzően kéttanítós modellt (vagy a tanulókkal foglalkozó néhány pedagógust) váltó szaktanári rendszerben pedig nehezebb felosztani a feladatokat és a felelősségeket a minden tantárgy sikeres tanulása szempontjából döntően fontos szövegértés fejlesztésében. A nem jól olvasó gyerekek, akiknek a problémája az alsó tagozatban az összetettebb fejlesztés hatására kevésbé mutatkozott meg, vagy legalábbis inkább rejtve maradt, negatív spirálba kerülhetnek az iskolai elvárások teljesítésében: egyre kevésbé tudják követni az egyes tárgyakat, egyre több negatív visszajelzést kapnak, az érdeklődésük egyénileg és a kortárs csoportban egyre inkább az iskola által kínálttól más tevékenységek felé fordul, ami az iskolában gyakran magatartási problémaként is megjelenik.
Önkéntes programot szerveztem a felső tagozatra most átlépő, nehezen olvasó gyerekek mentorálása céljából egy az egyetemhez közeli általános iskolában (három hónapig heti egy óra). A mentorálás kombinálható szakdolgozatírással, ami az irodalomfeldolgozás mellett lehetővé teszi a személyes tapasztalatok bővítését és a kapcsolatteremtést, a részvételi jellegű kutatási technikák alkalmazását.
- Az irodalomfeldolgozás egyaránt lehetséges a téma inkább iskolai vagy inkább munkaerő-piaci pályafutás részére fókuszálva, a közoktatási rendszer, a munkáltató vállalatok, az állami foglalkoztatáspolitika és/vagy a civil szervezetek támogatásának lehetőségeit vizsgálva.
- A szakszeminárium kötelező eleme egy iskolai önkéntes olvasástámogatási program, melynek keretében az egyetemista mentorok (3-6 fő) 12 hétig, novembertől márciusig (az év végi ünnepek és a vizsgaidőszak pár hetében megszakítással) hetente egy órát nehezen olvasó, 1-3 gyerekekkel olvasnak és beszélnek meg közösen rövid, érdekes szövegeket. A helyszín egy VIII., IX. vagy XV. kerületi iskola (a 2017/2018-as és a 2018/2019-es tanévben a VIII. kerületi Losonci Téri Általános Iskola), a párhuzamos osztályokból az osztályfőnökök választják ki a gyerekeket, akik szülői egyetértéssel vesznek részt. A program lehetőséget ad az egyetemistáknak a pedagógusokkal, s szülőkkel, néhány közoktatási szakértővel való beszélgetésre, és egymás tapasztalatainak megbeszélésére is.
- A felkészülést az olvasmányok kiválasztására, a közös olvasás és beszélgetés menetének kialakítására a résztvevők az ország valószínűleg legjobb ilyen támogató programokkal foglalkozó szakmai civil szervezetének, a Motiváció Műhelynek a segédanyagából végzik, a korábbi mentorok segítségével. A mentorok folyamatos támogatásban részesülnek az önkéntes program és szakszeminárium vezetőjétől, Bódis Lajostól, aki a 2017-2018-as tanévben maga is végzett önkéntes munkát és résztvevő megfigyelést a Losonci Téri Általános Iskolában.
- A szakszeminárium több lehetőséget kínál saját empirikus vizsgálatra. A szövegértés iskolás- vagy felnőttkori mérése, a hazai és nemzetközi vizsgálatok iránt érdeklődők a téma szakértőjétől, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a Munkagazdaságtan Központ munkatársától, Hermann Zoltántól kaphatnak támogatást. Az interjús és megfigyeléses vizsgálatot preferálóknak a szakszeminárium-vezető ad segítséget. Az irodalomfeldolgozás fókuszaihoz hasonlóan bármilyen életszakasz és érintett intézmény eljárásai és munkaszervezése vizsgálható (általános- és középiskola, az álláskeresőket nyilvántartó és támogató kormányhivatali részleg, alacsony képzettségűeket nagy számban foglalkoztató vállalatok HR-osztályai, civil szervezetek).
További tájékoztatás és jelentkezés: Bódis Lajos, bodis@uni-corvinus.hu
Szövegértés-fejlesztés felkészítő foglalkozás prezentációja (Fejes József Balázs)
Segédanyag olvasási motivációt fejlesztő program kidolgozásához (Fejes József Balázs)
